„Fejlesztésünk egy beltéri rendszer, amely a környezeti nevelésben és a szemléletformálás kialakításában nyújt aktív segítséget. Legyen szó irodai dolgozókról, oktatási intézményekről vagy éppen vendéglátóhelyekről. Megoldásunkkal minden közösség aktívan hozzájárulhat az élhetőbb és zöldebb városi környezet megteremtéséhez” – emelte ki a Compocity társalapítója, ötletgazdája és vezérigazgatója.

Pancsa Emese Zsuzsanna a Trend FM műsorában elmondta: „városi lakosként korlátozott a fenntarthatósági törekvésekben való részvétel lehetősége. A csapatunk célja, hogy a beltéri komposztálást játékosan egyszerűvé és szerethetővé tegyük. Ezzel a közösségek számára is behozható a napi rutinba az a megoldás, amely a város zöld növényeinek teljesen új, helyben lévő tápanyagellátását tudja biztosítani”.

Az interjúban arról is szó volt, hogy a budapesti kukáknak körülbelül 40 százaléka olyan organikus hulladékkal van tele, amelyekkel tápanyagot lehetne generálni. Akiknek nincs kerti vagy erkélyre kitehető megoldásra lehetősége, azoknak léteznek már beltéri fejlesztések, de azok kicsit körülményesebbek és időigényesebbek, így nem mindenki számára működőképesek. A hatfős öko-startup éppen ezért arra fókuszált, hogy ki tudja szélesíteni a felhasználók körét egy nemcsak hasznos, hanem szórakoztató és edukatív megoldás segítségével.

Átalakított japán eljárás: egyszerűbb és sokkal gyorsabb

„A kerti gilisztákkal történő komposztálás esetében elég specifikus a lista, hogy mi kerülhet a komposztba. Ezzel szemben a mi módszerünk a tradicionális japán eljárásnak az átalakítása. Mi mikroorganizmusokat használunk, ennek köszönhetően ugyanabban a térfogatban nem kell biztosítani a földet, az élő közeget, hanem egy az egyben meg lehet tölteni az eszközt hulladékkal. A Compocity-ben egy légmentes eljárás során zsilipes rendszer segítségével adagoljuk hozzá a mikroorganizmust a hulladékhoz. Végül egy olyan fermentált anyagot fogunk kapni, amely gyakorlatilag két hét alatt elkészül, míg a nagyon lelkiismeretes gilisztákra 6-8 hónapot kellene várni” – avatott be néhány részletbe Emese.

Maga az eszköz is úgy lett kialakítva, hogy egy 25-30 fős közösség nagyjából kétheti hulladékát fel tudja dolgozni – például irodai környezetben vagy óvodákban, iskolákban. A komposztkapszula egy 40 literes kivehető tartály. A folyamat során kicsapódó nedvességet, vagyis a komposztteát a 60 centi átmérőjű, gömbformájú okoskuka lábaiban gyűjtik össze. Mivel valamennyit tömörödik az anyag, így a 40 literes kapszulába 50-60 liter szerves hulladék is bekerülhet.

Játékos pontgyűjtés és monitorozás

A készülékbe számos szenzort elhelyeztek, amelyek segítségével egyrészt visszajelzéseket tudnak adni a komposzt minőségéről, másrészt a szenzoradatok egy játékon keresztül is be tudják vonni a közösségeket. „Minden egyes bedobott hulladék súlyáért pontokat ad az eszköz, és ezzel az applikáción keresztül monitorozni tudjuk a személyes és a közösségi hozzájárulásunkat, emellett vannak játékos küldetések is” – tette hozzá az ötletgazda.

A beltéri komposztálásban rejlő lehetőségeket jól érzékelteti, hogy vannak olyan irodai dolgozók, akik hétvégén sem dobják ki a szerves hulladékot, hanem hétfőn a munkahelyükön töltik meg a Compocity-t - írja az iotzona.hu.