„Tiszta tükör, rendes ház” – hangzik a mondás tömbház-verzióban, de mit jelent a tiszta szó a környezet szempontjából? Semmi jót, azaz vegyszereket.

Egy átlagos háztartás több liter környezetre ártalmas kemikáliát használ évente, de erre valójában nincs szükség.
Vass Zoltán, a Renew Technologies üzletfejlesztési vezetője az M1 Kék bolygó című műsorában elmondta, hogy háromféle tisztítószerre van szükség, egy savas és egy lúgos és ennek a kettőnek valamilyen ötvözetére. „A zsíroldáshoz mindenképp valami lúgos kell, a vízkőoldáshoz pedig valami savas kell” – tette hozzá.

A szakember szerint egy átlagos háztartásban nincs arra szükség, hogy nagyon erős tisztítószereket használjunk, mert a természet megoldást nyújt.

Teljesen környezetbarát megoldás

Ismert vízkőoldó például az ecet. Éppen ezért ez a magyar vállalkozás egy új, ecetsav alapú tisztítószercsaládot fejlesztett ki. Ilyen már van, mondhatnánk, csakhogy ez újrahasznosított és természetes alapanyagból, nulla vízlábnyommal készülő, egyedi receptúra alapján készült, ráadásul mindezt a környezetvédelmi szempontokat betartó csomagolásban kínálják. A tisztítószer alapanyagát biomasszából nyerik.

„Amikor az ember biomasszát néz, akkor hulladékot lát, de mi szervesanyagforrást, a mikro- és makroalapanyagok forrását látjuk” – mondta Ari Beatrix, a Renew Technologies labortechnikusa.

Az ehhez hasonló szerves anyagok – amelyek ipari, mezőgazdasági, vagy éppen lakossági eredetűek is lehetnek – összességét biomasszának nevezik, amely értékes ásványi vegyületek tartalmaz.

A gyártás folyamatát Vass Zoltán ismertette. A fejlesztés során azt szerették volna elérni, hogy egységnyi szerves hulladékból több biogázt tudjanak kinyerni. A szerves hulladékot egy baktériumtörzs eszi meg, amely illózsírsavakat gyárt. Ezt egy másik baktériumtörzs eszi meg, ezek cserébe metánt termelnek.

„Rájöttek hogy ezek a metanogének, amelyek egyébként olyan mikroorganizmusok, amelyek anyagcseréjük során metánt állítanak el, ne egyék meg az illózsírsavakat. Ebben az esetben az olyan illózsírsavakat, mint például az ecetsavat, visszanyerhetik, és hasznos termékeket tudnánk belőle készíteni” –  mondta Vass Zoltán.

Titkos receptúra

A biomasszának körülbelül a 40 százalékát tudják ecetsav-előállításra hasznosítani, a maradékot biogáztermelésre adják tovább partnereiknek, így a folyamat mindvégig hulladékmentes.

„A sűrű tápanyagoldatot egy membrántechnológiával szétválasztják, és a folyadékos részben a víz és azok az organikus savak lesznek, amikre szükségünk van” – mondta Ari Beatrix

Az úgynevezett permeátumból készül a tisztítószer alapanyaga egy desztillációs folyamat révén. A nyersanyag ez az áttetsző folyadék, amelyből ebben a laboratóriumban, természetesen titkos recept alapján készül a tisztítószer.

Fontos még az is, hogy a kalibrálás pontos legyen, hogy a megfelelő PH-értéket állítsák be, amikor készül a maga a tisztítószer –  hangzott el a műsorban.

Fontos elvárás az is, hogy a késztermékbe csak természetes alapanyagok kerüljenek, ezért nem is színesítik a folyadékot, és az illatanyagok közül is csak organikusat használnak.

A kész tisztítószer egy közeli üzemben kerül flakonokba, utóbbiak alapanyagának a kiválasztását is gondos mérleges előzte meg.

„Mi a száz százalékban újrahasznosított műanyag hulladék mellett döntöttünk, mégpedig azért, mert egy olyan alapanyagot használunk fel, ami benne van a rendszerben” – mondta Szabó Tönki Albert üzletfejlesztési menedzser.

A flakonok címkéje növényi rostból készült. Mindezek a szempontok kiemelten fontosak a fejlesztők számára, akik a körforgásos gazdasági modell szabályait tekinti irányadónak a gyártás során.