Egy kutatás szerint az épületekben használt intelligens eszközök száma 2020-ra meghaladja a 4,4 milliárdot. A tendencia nem meglepő, hiszen az okos, egymással és a központi irányító rendszerekkel kommunikálni képes készülékek számos szinten képesek hatékonyabbá tenni a működést, valamint egyszerűsíteni a létesítmények üzemeltetéséért és karbantartásáért felelős szakemberek munkáját.

A Schneider szakértői leírják, hogyan és milyen területeken járulnak hozzá ezek a berendezések az okosépületek kialakításához, ezzel együtt pedig a még kényelmesebb és környezettudatosabb működéshez.

Az információ hatalom… és még sok más

Előrejelzések szerint 2050-re az energiafogyasztás a 2009-es értékek másfélszeresére fog nőni, míg a szén-dioxid-kibocsátást a felére kéne csökkenteni, ehhez pedig az energiahatékonyság megháromszorozására van szükség. Az igények kiszolgálásához elengedhetetlen az energiafogyasztás racionalizálása, aminek első lépése az okoseszközök alkalmazása és összekapcsolása.

Ennek segítségével az épületek üzemeltetői hasznos adatokat tudnak mérni és összegyűjteni a rendszerből, ezáltal pontosabb rálátással rendelkeznek a létesítményen belül működő hálózatra. Az egymással összeköttetésben lévő készülékek ellenőrzik többek között az elektromos berendezések teljesítményét, és azt is képesek jelezni, ha valahol pazarolják az áramot. Ezenkívül vészhelyzetben értesítéseket küldenek, illetve még azelőtt azonosítják a kockázati forrásokat, mielőtt azok meghibásodást és ezzel károkat, kimaradásokat okoznának, ezzel is folyamatosan biztosítva a megbízható és hatékony működést.

Karbantartás karnyújtásnyira

Az IoT nyújtotta előnyök úgy aknázhatók ki maximálisan, ha a „másik oldalon” szintén az internethez csatlakoztatott készülékek vannak a szakemberek zsebében, táskájában vagy íróasztalán, így mobil eszközeikre bárhol és bármikor megkapják az értesítéseket, ezáltal pedig a távoli rálátást a rendszerre.

A Gartner szerint 2022-re a szoftverekhez kapcsolódó interakciók 77 százalékát mobilról fogják intézni. Az épületüzemeltetők és -karbantartók esetében ezek elsősorban olyan programok, amelyek segítségével hozzáférhetnek a hálózatban működő berendezések adataihoz, biztonságos távolságból ellenőrizhetik a tevékenységeket, és szükség esetén felvehetik a kapcsolatot egyéb szolgáltatókkal támogatásért.

A létesítmények üzemeltetői és a velük szerződésben álló szakemberek így könnyebben együttműködhetnek, lehetővé válik a munkafolyamatok egyszerű priorizálása és kezelése, illetve csökkenthető a reakcióidő a gyors visszajelzést igénylő eseményekre.

A felhő, mint híd

A két „végpont”, azaz az IoT és a mobil eszközök között a felhő biztosítja a szükséges „hidat”. A felhőben futó szolgáltatások teszik ugyanis lehetővé a távoli funkciók elérését. A felhőalapú alkalmazásokat többek között arra lehet használni, hogy az üzemeltetésért felelős csapat megossza egymással és akár házon kívüli szerződött partnerekkel is az információkat, illetve a riasztásokat.

Így az átfogóbb tapasztalattal rendelkező partnerek rendszeresen konzultálhatnak az üzemeltetőkkel, és javaslatokat tehetnek a még hatékonyabb működtetés érdekében, illetve segíthetnek az esetleges hibák felderítésében még azelőtt, hogy azok kritikus problémákhoz vezetnének.

A lényeg a részletekben rejlik… de kiaknázható

Az IoT eszközök óriási mennyiségű adatot gyűjtenek össze, ezek átböngészése azonban hosszú folyamat lenne „kézi erővel”, ezért alkalmaznak egyre több helyen olyan Big Data analitikai szoftvereket, amelyek képesek a hasznos információkat jól átlátható felületen megjeleníteni, valamint gazdagon illusztrált jelentéseket készíteni azokból, a legfontosabb mutatók mentén elemezve a teljesítményt.

Ezzel a módszerrel optimalizálhatók a különféle eszközök beállításai, és összehasonlíthatók az energiafogyasztási minták, valamint előre jelezhetők az energiaellátáshoz kapcsolódó igények és költségek, de akár az ökológiai lábnyom kiszámítása is gyorsan elvégezhető.

Az épületek működését külső tényezők is befolyásolják az időjárási viszonyoktól kezdve az áram piaci áráig, amelyekről szintén számos adat áll rendelkezésre. Ezek hasznosítására is léteznek már célzott megoldások, ezek pedig képesek akár valós idejű információkkal segíteni és pontosítani azokat a folyamatokat, amelyek során a szakemberek a különböző létesítmények teljesítményét hasonlítják össze, vagy a kitűzött energetikai célok megvalósítását követik nyomon.

Technológiával az okosabb működésért

Az eszközök fejlődése, valamint az adatok megfelelő összesítése és elemzése révén az épületek üzemeltetői okosabb, egymással kommunikáló berendezéseket alkalmazhatnak, amelyek fontos információkkal szolgálnak a létesítmény egyes elemeiről, jól használható visszajelzéseket biztosíthatnak, illetve támogatják a különféle rendszerek jobb összekapcsolását is.

A Schneider Electric EcoStruxure Building nevű nyílt platformjával biztosítja az alapot mindehhez, amelynek alkalmazásával javul a döntéshozatal, egyszerűsíthetők a karbantartási feladatok, továbbá egyszerre fejleszthető a biztonság, a rendelkezésre állás, a teljesítmény, a kényelem és az energiahatékonyság.

Az architektúra megújult verzióját a vállalat az április elején megrendezett Innovációs Csúcstalálkozóján mutatta be. A rendszer egyik legfontosabb új eleme az EcoStruxure Building Advisor alkalmazás, amely az épületek állapotától függően automatikusan felajánlja a szükséges karbantartási feladatokat egyszerre akár több helyszínen is.

Így az épületüzemeltetéssel kapcsolatos kihívások akár 80 százaléka távolról kezelhető, a nem tervezett karbantartások pedig 29 százalékkal csökkenthetők. Ezáltal akár 30 százalékos költségmegtakarítás érhető el, míg a bérlői reklamációk száma átlagosan 33 százalékkal eshet vissza.