Jump to content

Hogyan csalogassuk kertünkbe csiripelő barátainkat?

2021. 03. 04. 20:56

Március elsejével beköszöntött a meteorológiai tavasz, a természet már éledezik, vándormadaraink visszatérnek és ismét birtokukba veszik fészkeiket. A tavaszi napsütés az embereket is kicsalogatja a természetbe, hogy újra felfedezzék a természet szépségeit, maguk mögött hagyják egy kis időre a gondjaikat. Összegyűjtöttük, hogyan tehetjük vonzóvá kertünk vagy az erkélyünk annak érdekében, hogy megfigyelhessük a madarak, ízeltlábúak mindennapjait.

Nem kell a közeli erdőbe, parkba elsétálnunk, hogy felfedezzük, hogyan is élnek a különböző madarak, ízeltlábúak, hiszen közvetlen környezetünket is állatbaráttá tehetjük. Ehhez sok ötletet találunk a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Ha az elkövetkezendő időszakban élvezni szeretnénk a madarak csiripelését, és meg szeretnénk figyelni, hogyan is élnek, nincs más feladatunk, mint itatót, fészekrakóhelyet és élelmet biztosítani számukra.

A Magyarországon költő vagy vonuláskor hozzánk érkező több száz madárfaj olyan széles palettát jelent, amelyből mindenki ki tud választani legalább egy-két, a szívének kedves képviselőt.

Madaraink közül több tucat faj a falvakba, városokba is követ bennünket, sokuk egész évben velünk él, így színes megjelenésük, érdekes életmódjuk és – a „vadonban” élő rokonaikhoz képest – bizalmasabb viselkedésük számos területen segítheti az életünket vagy akár a munkákat.

Az általunk kitett itatónkban fürdő vörösbegy vagy az odúban költő mezei veréb, az etetőre járó cinkék és pintyek megfigyelése erőfeszítést sem igényel, ezek az állatok szó szerint házhoz jönnek.

A madáritató egész éves működtetése az egyik legfontosabb alapfeladat

Madaraink többségének naponta akár többször innia és fürdenie kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és a hómentes teleken mind nagyobb kihívást jelent számukra. Különösen igaz ez az egyre víztakarékosabban működő településeken, ahonnan az egykor széles körben elterjedt háztáji állatok itatói is hiányoznak. Ezért a madárbarátok számára a madáritató egész éves működtetése az egyik legfontosabb alapfeladat.

Madaraink többségének naponta akár többször innia és fürdenie kell, ami az egyre szárazabb nyarakon és a hómentes teleken mind nagyobb kihívást jelent számukra. Különösen igaz ez az egyre víztakarékosabban működő településeken, ahonnan az egykor széles körben elterjedt háztáji állatok itatói is hiányoznak. Ezért a madárbarátok számára a madáritató egész éves működtetése az egyik legfontosabb alapfeladat.

Az emberkövető madárfajok többsége akkor csatlakozott hozzánk, amikor eleink még hagyományos, alapvetően háztáji állattartó gazdálkodást folytattak. A jószágok takarmánya és gyakran az ürüléke is, valamint az általuk vonzott rovarok egész évben táplálékot, a baromfiudvarok talaja porfürdőt, itatójuk pedig ivó- és fürdőhelyet biztosított a madarak számára.

Ezért minél inkább belvárosi környezetben élünk, annál fontosabb, hogy az állatokat – a rovaroktól a békákon, gyíkokon és madarakon át az emlősökig –  itatással, lehetőleg talajitatóval (a fecskéket pedig sárgyűjtőhelyek létesítésével) is segítsük – olvasható az egyesület cikkében.

Fontos tudnivalók az itatók kihelyezésénél

  • A legjobb, legegyszerűbb itató és madárfürdő a 45-50 centiméter átmérőjű műanyag virágalátét, melynek mélysége a kistestű fajok számára is biztonságos öt-hét centiméter.
  • Az itatók vizét rendszeresen, lehetőleg naponta frissre kell cserélni, az elpárolgott vizet napközbeni utántöltéssel pótolhatjuk is.
  • Télen naponta legalább egyszer el kell távolítani a jeget, és langyos csapvízzel kell feltölteni az itatót.
  • Nagy forgalmú itatóknál, különösen nyáron, hetente-kéthetente érdemes a napi vízcserét megelőzően algátlanítani és akár fertőtleníteni is az itatót.
  • Ha az itató közelében több egyedet, elsősorban zöldikéket érintő madárelhullást tapasztalunk, a fertőtlenítést lehetőleg mindennap végezzük el. Ennek legpraktikusabb módja, ha naponta váltogatva két itatótálcát használunk – az egyikben itatunk, a másikat napközben fertőtlenítjük, majd öblítést követően kiszárítjuk, és másnap ezt töltjük fel ivóvízzel, közben az előző napon használt itatónál végezzük el a fertőtlenítést.
  • A kisebb madarak számára veszélyt jelent az öt-tíz centiméternél mélyebb víz, ezért itatónak ne használjunk mély, vízzel telt hordót, konténert; kerti tavak építése esetén alakítsunk ki sekély parti részt.
  • A talajszint fölé helyezett itatóknál, különösen az ablakitatók esetében, figyeljünk a biztonságos rögzítésre, a feldőlés, leesés elkerülésére.
  • Még az öt-tíz centiméter mély itatók vizébe is érdemes beletenni egy kinyúló ágat, nagyobb, lejtős oldalú követ, ahol a madarak kényelmesen és biztonságosan tudnak állni, és szabályozni tudják fürdéskor a vízmélységet.
  • Lehetőleg akkora itatót használjunk, amelyben egy balkáni gerle nagyságú madár is képes megfürödni.
  • A téli etetők mellett is működtessünk itatót!
  • Az itatókészítés, az itatók életének megfigyelése jó környezeti nevelési és turizmusfejlesztési program is lehet.
(Forrás: hazesotthon.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)