A nyár már a kertek alatt lopakodik, magával hozva az éltető napfényt. No de, amilyen természetesnek vesszük jelenlétét, olyan keveset tudunk róla, pedig a kellemesen tűző fény sok érdekességgel szolgál, amelyekről megfeledkezünk vagy esetleg nem is tudunk.
A napfény összetevői
A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó bolygók, törpebolygók, kisbolygók, üstökösök, stb. A Földtől körülbelül 150 millió km távolságra van, ami fénysebességgel 8,3 perc. S miből áll a számunkra csak napfénynek nevezett jelenség? 12 százalék, számunkra látható fényből, 8 százalék ibolyántúli sugárzásból (UV), 80 százalék melegsugárzásból vagy más néven infravörös fényből.
Vallás és a fény
Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír. A napenergia minden korban az emberek számára az életet jelentette, a megújulást és mindezek fenntartását. Mindennapi életüket tették függővé attól, hogy a Nap az égen milyen pályát jár be és az égi jelenségek határozták meg sorsukat.
Az emberi kultúra kezdetein a természeti vallások – mint minden fontosabb természeti jelenséget – a Napot istenségnek tekintették. Az ebből a kulturális alapból kifejlődő többistenhívő vallások már megszemélyesítették az általuk istenként tisztelt jelenségeket (köztük természetesen a Napot is), mitológiai történetekkel építve fel az istenek személyiségét. Később, az egyistenhívő vallások teljes térhódításával a Nap vallási, kulturális jelentősége erősen lecsökkent, míg végül a tudományos kutatások széles körűvé válásával, a heliocentrikus világkép elfogadásával együtt ez a szerep lényegében megszűnt.
A nap megvakíthat
Szabad szemmel a Napba nézni fájdalmas és átmeneti vakságot okozhat, ugyanis ebben az esetben 4 milliwatt napenergia érkezik a retinára, ami kissé felmelegíti és bizonyos esetekben – de nem jellemzően – maradandóan károsítja azt. Ez indokolja a napfogyatkozások alkalmával védőszemüveg használatát is. Továbbá az UV-sugárzás az évek során akkor is károsíthatja a szemet, ha nem nézünk bele közvetlenül a Napba.
Vitaminbomba
A fentiek mellett azért számos jó tulajdonsága is van, például a legtermészetesebb vitaminunk, amit akkor is „szedünk” ha az fel sem tűnik. Ugyanis a napfény a legfontosabb D-vitamin-forrásunk. D-vitamin nélkül a csontritkulás mellett számos egyéb betegség, köztük a daganatos kórképek, az idegrendszeri bántalmak, a cukorbetegség, az asztma és a szív-érrendszeri betegségek is könnyebben kialakulhatnak.
Napfényérzékenység
A napsugarakra az ember allergiás is lehet. A fényérzékeny szem gyakran viszket, ég, kivörösödik, sőt könnyezhet is. Ha utóbbi állandóan fennáll, ha élesebb fényben úszó helyen vagyunk, kezdhetünk gyanakodni, illetve akkor is, ha szúr. Ez utóbbiak mellett a szemek ólmos fáradtságérzete, és az alig észrevehető, de mégis észlelhető látászavar is jelzésértékű. Általában a kék szeműek vannak jobban kitéve a jelenségnek.
A pokoli fénysugárzás
A világ legmelegebb sivatagában az emberi szervezet 14 óra alatt, folyadék nélkül meghalna a tartós és az elviselhetetlen napsugárzástól, itt a napfény valóban pusztító hatású. A világon mért legforróbb nap 2005-ben volt a Lut-sivatagban. Az ekkor mért talajközeli hőmérséklet 70,7 Celsius-fok volt. Az adatot műholdas méréssel sikerült rögzíteni, ezeken a területeken ugyanis az embertelen körülmények miatt nem működnek mérőállomások.
