A PLOS ONE című tudományos folyóiratban publikált tanulmány több mint háromezer, döntően Nagy-Britanniában élő macskatulajdonos bevonásával készült. A kutatás részeként a szakemberek saját személyiségvonásaikról kérdezték a résztvevőket, valamint a macskájuk viselkedéséről, egészségi állapotáról és életmódjáról is kifaggatták őket - írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

A vizsgálat hasonló eredményeket hozott, mint a szülő-gyermek kapcsolatokat vizsgáló korábbi kutatások.
Az emberi személyiséget vizsgáló tanulmányok például kimutatták, hogy a szülői neuroticizmus negatív hatással lehet a gyerek jólétére, ami megmutatkozhat a gyengébb fizikai és mentális egészségben vagy az általánosságban nézve alacsonyabb életminőségben.

A mostani vizsgálat kimutatta, hogy a macskatulajdonosok esetében a szorongással és érzelmi bizonytalansággal járó neuroticizmus magas szintje negatív hatással lehet a háziállat jólétére.

A magas fokú neuroticizmussal jellemezhető macskatulajdonosok továbbá nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a macskájuknak "viselkedési problémája van", ami fokozott agresszivitásban, szorongó/félénk magatartásban nyilvánul meg, emellett ezeknél az állatoknál gyakoribb a stresszel összefüggő betegség, a folyamatos orvosi kezelés, valamint a túlsúly.

A macskatartók pozitív személyiségjegyei ugyanakkor szintén hatással vannak a háziállat viselkedésére.

A magas fokú lelkiismeretességgel jellemezhető macskatulajdonosok házi kedvenceinél például kevésbé észlelhető szorongás, agresszivitás és elkerülő magatartás.

"Nagyon sok állattulajdonos családtagként tekint a házi kedvenceire, erős kötődést alakít ki velük. Ezért nem meglepő, hogy a háziállatainkra hatással van, ahogy viselkedünk velük, ahogy kezeljük őket. A gazdik többsége a legjobbat akarja a nyújtani a macskájának és a mostani eredmények rávilágítanak, hogy milyen nagy hatással lehet a személyiségünk a háziállatunk jólétére" - mondta Lauren Finka, a Nottingham Trent Egyetem munkatársa.