Az állatokkal való gondozási kapcsolat közösségbe illeszkedést támogató hatását is évszázadok óta ismerjük, és tudjuk, hogy az állatokról való felelős gondoskodás segíti a gyerekeket a veleszületett, tudatalatti ösztönök feletti kontroll gyakorlásának elsajátításában, valamint gyengéd érzelmeik és mások iránti felelősségérzetük kifejlesztésében. A gyógyító terápiákba bevont állatok ma is segítenek például az autisták és a nagyobb lelki traumán átesettek kezelésében. Az állatok segítenek kiteljesíteni a vakok és mozgássérültek életét is, de a Parkinson-kórosok számára is képeznek ki segítő kutyákat

Az ipari forradalom idején kezdődött tömeges városiasodás, és a természettől való eltávolodás miatt kezdett elterjedni az előkelő háztartásokban az a szokás, hogy kedvtelésből állatokat tartsanak lakásukban. A II. világháború után már a szerényebb körülmények között élők is megengedhették maguknak, hogy kutyát, macskát vagy más állatot tartsanak otthon.

Ma a kedvtelésből tartott állatok részei mindennapjainknak.

Magyarországon a háztartások többségében tartanak valamilyen állatot, többnyire kutyát és vagy macskát, ami jóval meghaladja a kb. 30 százalékosra becsült európai átlagot.

Bár a „társállat” egy több száz éve létező kategória, az idők során tartalmát tekintve sokat változott. Manapság más minőségű, szociális-pszichológiai kapcsolatot is takar, teljes értékű” partnerként”, gyakorlatilag családtagként tartunk állatot.

Összességében úgy tűnik, hogy a kutya nem egyszerűen egy a potenciális társállatfajok közül, hanem a társállat prototípusa.

A társállattartás előnyösen befolyásolja fizikai és mentális egészségi állapotunkat pl. a kutyatartók többet mozognak, kevésbé fenyegeti őket az elhízás, ritkábban járnak orvoshoz, és általában az állattartók kiegyensúlyozottabbak. Sikerült megtalálni ennek az okát is: a társként tartott állatokkal való érintkezés olyan hormonokat termel, amelyek a vérkeringésre és az idegrendszer működésére jó hatással vannak.

“Táplálékod az orvosságod”- mondta Hippokrátesz, az ókor leghíresebb orvosa. Valóban így van: egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mint a helyes összetételű, kiegyensúlyozott táplálék. Kövessük hát kedvenceinknél is az adott faj igényeinek megfelelő táplálási szabályokat. A kérdés az, melyet talán már minden tudatos állattartó feltett magában, hogy melyik is az az állateledel, mellyel kielégíthetjük kedvencünk táplálási igényét? Vásárlásakor az állattartó többféle termékkel találkozhat az áruházak polcain. Hogyan tájékozódhat a termékekről, milyen szempontok alapján válasszon?

A kutyatápokkal kapcsolatos elsődleges információk a termék csomagolásán/jelölésén olvashatók.

Az Európai Parlament és Tanács takarmányok forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 767/2009/EK rendeletének 15., 17. és 19. cikke tartalmazza azokat az adatokat, melyeket a termék címkéjén kötelezően fel kell tüntetni. Ezek alapján egy kutyaeledel jelölése akkor tekinthető megfelelőnek, ha legalább az alábbi adatokat feltüntették:

• „teljes értékű takarmány” vagy „állateledel” kutyák számára
• címkézésért felelős takarmányipari vállalkozó neve vagy vállalkozásának neve és címe,
• címkézésért felelős személy létesítményének engedélyezési/nyilvántartási száma (pl.: HU 16 1 00045)
• amennyiben nem a gyártó felel a címkézésért: a gyártó neve és címe vagy engedélyezési/nyilvántartási száma
• tételszám
• nettó mennyiség (tömeg- vagy térfogategység)
• „összetétel” címszó után az alapanyag kategóriák felsorolása tömeg szerint csökkenő sorrendben (pl. gabonafélék, hús)
• nyersfehérje, nyersrost, nyersolaj és –zsírok, nyershamu %-os mennyisége
• hozzáadott adalékanyag kategóriák (pl. vitamin, tartósítószerek, aromaanyagok) felsorolása
• minimális eltarthatósági idő
• útmutató a megfelelő használathoz
• díjmentesen hívható telefonszám vagy egyéb kommunikációs eszköz feltüntetése, amelyen további információkat kérhetünk azokról az alapanyagok, amelyeknél csak a kategóriát tüntették fel és az eledelben lévő adalékanyagokról
• ha egy alapanyag jelenlétét a címkén szavakkal, képekkel vagy ábrákkal kiemelik, akkor az alapanyag elnevezését és a tömegszázalékát fel kell tüntetni (pl. Frakk baromfival és zöldséggel – ez azt jelenti, hogy az „összetétel” címszó után szerepelni kell a következőknek: legalább 4% baromfi és 4% zöldség vagy Frakk grill ízű – a grill ízanyagot és mennyiségét fel kell tüntetni az „Adalékanyag” címszó után)

Természetesen a kötelezően feltüntetett adatoktól többet is lehet a jelölésen szerepeltetni, de csak a jogszabályban előírt módon és formában. Így az előállítók a termék csomagolásán jelölhetik, hogy mely makroelemeket, nyomelemeket, vitaminokat és egyéb adalékanyagokat (pl. színezékek, aromaanyagok) milyen mennyiségben garantálnak a termékükben, vagy milyen mennyiségben adtak hozzá a termékükhöz.

A makroelemek közül leggyakrabban a nátrium, kalcium és foszfor mennyiségét garantálják termékükben a gyártók, míg vitaminok közül az A-, E- és D-vitamin, illetve nyomelemek közül a vas, mangán, réz, cink, szelén hozzáadott mennyiségét jelölik.