Mint minden élő szervezetnek, a növényeknek is tápanyagra van szüksége a fejlődéshez. Termesztett növényeink, vagy dísznövényeink gyökérzetének, szárának, levelének, virágjának, termésének kifejlődéséhez elengedhetetlen a talajban tárolt tápanyagforrás (makro-, mezo- és mikroelemek, mint a nitrogén, foszfor, kálium, kén, magnézium, kalcium vagy réz, vas) felhasználása. A termesztett növény eltávolításával a felvett tápanyagokat is elvisszük a talajból. A talaj tápanyagtartalmának csökkenésével romlik a talaj általános állapota, és a kimerült talajban a növények sem jutnak elegendő táplálékhoz. A tápanyag visszapótlásához, a talajállapot javításához szükséges a termésnövelő anyagok alkalmazása.

DE MI IS AZ A TERMÉSNÖVELŐ ANYAG?

Termésnövelő anyagnak tekintünk minden olyan, a tápanyag utánpótlására szolgáló terméket, amelyek javítják a talaj szerves anyag vagy tápanyag tartalmát, vízháztartását, szerkezetét, és nem utolsó sorban növelik növényeink terméshozamát, vagy zöldfelületét.

A termésnövelő anyag tehát egy gyűjtőfogalom, az e körbe tartozó termékek sokféle formában megvásárolhatók: különböző ásványi trágyák, műtrágyák (pl. tápoldat, táprúd), engedélyköteles szerves trágyák (pl. szarvasmarha-trágya), komposztok, gilisztahumusz, talaj- és növénykondicionáló készítmények, termesztő közegek (pl. virágföld), vagy és mikrobiológiai készítmények.

MINŐSÉGI KÖVETELMÉNYEK

A Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatal (NÉBIH) Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Talajvédelmi Hatósági Osztálya látja el a termésnövelő anyagokkal kapcsolatos piacfelügyeleti feladatokat. A hazai forgalomban kapható termésnövelő anyagok engedélyezésekor figyelembe veszik a talajvédelmi szempontokat is.

HOGYAN VÁLASSZUK KI A NEKÜNK MEGFELELŐ TERMÉSNÖVELŐT? Sokan tapasztalták már, hogy nem egyszerű eligazodni a boltokban kapható anyagok gazdag választék között. A polc előtt állva sok-sok olyan kérdés merül fel, amelyre általában előzetesen nem is gondolnánk.

• Tényleg minden egyes növény különböző tápoldatot igényel?
• Miben tér el két virágföld?
• Mekkora mennyiséget is kellene kijuttatni?
• A megvásárlást követően mennyi ideig tudom felhasználni a tápanyagot?
• Milyen hatással van a szer a talaj, a növény, az állatok és az ember egészségére?
• Melyik anyag a leginkább környezetkímélő?

A kiskertek és a konyhakertek gondozásához szükséges termésnövelő anyagokat a legegyszerűbben a hipermarketek polcairól és a gazdaboltokból szerezhetjük be. Az interneten történő vásárlás azonban kockázatot rejthet magában, mivel kérdéseink megválaszolására szakmai tanácsadó nem áll rendelkezésre.

7 HASZNOS TIPP A VÁSÁRLÁSHOZ

• Ne vegyünk olyan termésnövelő anyagot, amelynek a címkéjén nincs magyar felirat, amely pontos tájékoztatást nyújt a termékről.
• A csomagolás legyen sérülésmentes.
• A címkén szereplő „eltarthatóság” jelenti azt az időtartamot, amíg a vásárolt termésnövelő anyag biztonsággal felhasználható és a készítmény kifejti hatását. Bizonyos műtrágyák megfelelő körülmények között gyakorlatilag korlátlan ideig eltarthatók. Tápoldat esetén, a flakonon kifolyás és kirakódás nyomai ne látszódjanak, a szilárd műtrágyák ne legyenek összeállva.
• Mivel a kiskerti talajok tekintetében a tápanyagot leginkább tavasszal pótoljuk, ezért az őszi kertészeti akciók keretében csak olyan terméket vegyünk, amely hosszabb ideig eltartható.
• A felhasználási előírások tartalmazzák a kijuttatandó dózist (mennyiséget), valamint azt is, hogy mikor és milyen körülmények között javasolt a tápanyag utánpótlást elvégezni.
• A komposztok és szerves trágyák esetében fontos szempont a szervesanyag tartalom, amelyet a címkén kötelező feltüntetni. A zsákon szerepelő magas szervesanyag-tartalmú virágföldek és palántaföldek esetében a szerves anyagnak legalább 70 m/m %-nak kell lennie.
• Tilos a készítményt, illetve fel nem használt maradékát, az azzal szennyezett csomagolóburkolatát folyókba, állóvizekbe, vízfolyásokba, tározókba juttatni.

MIBŐL LÁTOM, HOGY A NÖVÉNYEM TÁPANYAG-HIÁNYOS? A nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K) makroelemek hiánya az alábbi módon mutatkozik meg a növényen:

A nitrogénhiány következménye, hogy a növény sárgul, a vegetatív részek nem fejlődnek,

a növény növekedése lelassul, satnya lesz, termése drasztikusan lecsökken vagy nem is hoz termést. Először az idősebb levelek sárgulnak, barnulnak, majd elhalnak. A foszfor hiánya esetén a növény gyökere gyengén fejlődik, a virágzat, magvak kisebbek lesznek, a termés mennyisége csökken. A foszforhiányos növény a relatív nitrogéntúlsúly miatt sötétebb színű lesz, gyakran vörös elszíneződés is tapasztalható. Az alsó levelek sárgulnak, majd alulról felfelé fokozatosan elhalnak. A gyökérzet fejletlenebb marad, romlik a vízháztartás, csökken a tápanyagfelvétel. A K-hiány nem okoz azonnal látható tüneteket a növényeken. Ez az ún. „rejtett éhség” azonban sokszor jelentős terméscsökkenésben nyilvánul meg. A klorózis (sárgulás) és nekrózis (elhalás) gyakran csak később jelentkeznek.

A hosszú távú és költséghatékony tápanyag-utánpótlás érdekében a kertben gazdálkodónak célszerű talajvizsgálatot végeztetni. Talajvizsgálatot az országban jól működő laborhálózat végez, többek között a NÉBIH Talajvédelmi Laboratóriumai is. 

A vizsgálatot követően pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen elemek pótlására van szükségünk a kertészkedés során. Amennyiben gazdaboltban, vagy olyan helyen vásárolunk, ahol szakember segítségére is számíthatunk, bátran kérjük ki a tanácsát. A NÉBIH honlapján választ kaphatunk a talajjal kapcsolatos gyakori kérdéseinkre itt.