A grill: bár a grillezés fogalma szinte összenőtt a faszénnel, a kínálatban találunk gázos és elektromos grillezőt is. Előbbit azok részesítik előnyben, akik szeretik, ha nem kell sokat várni az ételekre, illetve azok, akik nem szeretik a szénnel készített ételek füstös ízét. A gázüzemű grill legnagyobb hátránya, hogy a gázcsatlakozásról gondoskodni kell! Az elektromos szintén gyors grillezést biztosít, ráadásul egész évben használható. Hátránya, hogy elektromos hálózathoz kötött. Hiába azonban a hosszú várakozási idő, a faszén rendszeres pótlása, a sütés utáni hosszadalmas suvickolás, mind a mai napig a faszenes grillekből fogy a legtöbb.
A faszén: nem mindenki tudja, hogy a jól megválasztott faszén/brikett/keményfa legalább annyira fontos, mint a grillezés során használt pácok és fűszerek. Az olcsó, kétes eredetű terméket inkább hagyjuk a polcon, soha nem tudhatjuk, milyen – akár vegyszerrel kezelt – hulladékfát rejt a zsák.
A grill begyújtása és a tökéletes parázs
A begyújtás: a faszén begyújtása rengeteg módon történhet, például gyújtóssal vagy grillgyújtó folyadékkal. Utóbbi kényes termék, ha nem színtelen, szagtalan terméket választunk, annak szaga, íze az ételekben is visszaköszön. A folyadékot a lángra önteni nem szabad, a szenet, brikettet kell begyújtás előtt átitatni vele.
A begyújtáshoz használt másik közkedvelt megoldás az izzítócső: a lyukacsos vízforraló külsejű eszközbe csak bele kell helyezni a faszenet, a szerkezet alján elhelyezett rács alatt meggyújtani a gyújtóst, majd a grillbe önteni a tökéletesen izzó fát. Ezzel a megoldással folyamatosan gondoskodni lehet a tökéletesre hevített faszénről.
Grill a rácson: a grillben érdemes úgy elrendezni az izzó faszenet, ahogy a profik teszik: osszuk három sávra a területet, az egyikben terítsük sűrűbben és magasabban a fát, a középsőben már alacsonyabban, a harmadik sávba pedig egyáltalán ne tegyünk parazsat. Ez azért jó megoldást, mert az első sávban erősen tud sülni az ételünk, a másodikban enyhén, a harmadik pedig melegen tartja.
Grill a tepsiben: rács helyett sokan egy magas falú tepsibe helyezik az ételt, a parazsat a két oldalához helyezik, majd lefedik a grillt. Ezzel a technikával elsősorban a nagyobb húsokat szokták elkészíteni, hiszen a 100-150 °C akár két-három órán keresztül is fenntartható.
Barbecue: bár nem minősül grillnek, mégis ahhoz áll a legközelebb a gourmet-ek kedvence, a barbecue, ami egy zárt rendszerű, alacsony hőmérsékleten (110-125 °C) keményfa vagy abból készült faszén füstjén történő sütési eljárás. A füst akkor a legideálisabb, amikor a fa hőmérséklete 325–375 °C közt van, mivel a fa ilyenkor adja ki azokat az aromaképző vegyületeket, amelyek a kellemes ízért felelnek. Időigényes sütési forma, minden húsnak más az elkészítési ideje, és más-más füstölőfát ajánlott hozzájuk vásárolni.
