A Magyar Kullancsszövetség napokban tartott sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a klímaviszonyok átalakulásának hatására negyedére csökkent az agyvelőgyulladásos esetek száma: évenként már csak száz alatti megfertőződést diagnosztizálnak. Viszont nő a Lyme-baktériumot hordozó kullancsok száma. A Lyme ellen azonban nincs védőoltás, ezért fontos a körültekintő védelem.

Népbetegséggé vált a Lyme-kór

A Lyme-kór – ahogy azt több szakember is előre jelezte – népbetegséggé vált. A betegség kiszűrését az is nehezíti, hogy a Lyme-betegek mintegy fele produkálja csak a kokárda alakú bőrpírt, míg csaknem 40 százalékuknál idegrendszeri és ízületi kórkép alakul ki. Mindezek mellett a bejelentések fegyelme is fellazult. Ezért is szükséges a szakértők szerint a megelőzés mellett a teljes körű tájékoztatás is, amely kitér a szakszerű kullancseltávolításra is.

A leghatásosabb eszköz a kullancseltávolító kanál, amelynek használata után rögtön le kell tesztelni, hogy fennáll-e a Lyme-fertőzöttség kockázata. A patikákban már kapható a külön erre a célra alkalmazható teszt is.

A malária újból a közegészségügy „ketyegő bombája” lehet

A szúnyogok jelentette veszélyekre is kitértek a szakemberek. Elhangzott, hogy a magyarországi mintegy ötven szúnyogfajból hat maláriát terjeszt. A többi faj más betegségek, mint például nyugat-nílusi láz, bőrféreg vagy a szívféreg kórokozóit terjeszti.

Az utolsó maláriajárvány Magyarországon 1963-ban volt, és húsz évig tartott a felszámolása. Azonban a világban új betegség, a Zika-vírus bukkant fel, ami elérte Európát, és az egyik szomszédos országban már diagnosztizálták is. A témában jártasak szerint nagy valószínűség szerint a Zika a 21. század influenzája lesz.

Berencsi György virológus a maláriavírusról még jóval halála előtt elmondta, hogy bármikor újfent megjelenhet hazánkban, és ismét szedheti az áldozatait, hiszen a szúnyogok ma is hatalmas számban élnek és szaporodnak a vizesélőhelyeken. Bár egyelőre mentesek a malária kórokozójától.

Figyelmeztető jel volt hajdanán számára, hogy a budapesti Szent László kórházban egy időben minden évben több maláriás beteget ápoltak, akik külföldről hurcolták be a betegséget. A szakember hangsúlyozta, hogy a betegség kórokozója könnyen átkerülhetne az itteni rovarpopulációba. Ahhoz pedig elegendő lenne annyi, hogy egy maláriás beteget megcsípjen egy itteni szúnyog, ezzel pedig szinte biztosítva lenne a betegség újbóli elterjedése.

A migráció hatására újra felütheti fejét a betegség

Kapiller Zoltán, a Magyar Kullancsszövetség Közhasznú Egyesület elnöke kitért arra is, hogy az utóbbi időszakban a déli vidéken megnövekedett a forgalom, és olyan személyek is átutaztak hazánkon, akik olyan területek felől érkeztek, ahol a malária őshonos betegségnek számít. Hazánkban pedig szinte biztosan találkozhattak szúnyogokkal. Így a maláriaveszély valós, és mondhatni, hogy az ajtón kopogtat. Ezért nem árt időben felkészülni rá, és fokozottabb figyelmet fordítani a védekezésre.