A legnagyobb mértékű drágulás az északi – Dunakeszi, Fót, Göd, Vác – és a keleti – Veresegyház, Mogyoród, Gödöllő, Kistarcsa – agglomerációs szektort jellemezte. A keleti szektorban 2016 elején még az egyik legalacsonyabb árakon lehetett ingatlant vásárolni, a 17 százalékos emelkedésével tavaly már a középmezőnyben végzett – áll a Duna House elemzésében.

Az északi szektor a legnagyobb mértékű, 19 százalékos drágulással sem tudta behozni a legdrágább nyugati (Budakeszi, Budaörs, Törökbálint) és északnyugati (Szentendre, Solymár, Üröm, Pomáz) területeket. A déli (Érd, Szigetszentmiklós, Dunaharaszti) és a délkeleti (Vecsés, Üllő, Gyömrő) irányban kisebb mértékben, átlagosan tíz százalékkal emelkedtek az árak, de még így is a legolcsóbb agglomerációs városokat és településeket találjuk itt.

Tavaly már az agglomeráció minden szektorában 200 ezer forint feletti átlagos négyzetméteráron lehetett ingatlant vásárolni, sőt, a drágább szektorokban ez az érték már a 300 ezer forinthoz közelített. A tranzakciós arányszámokat megvizsgálva az ingatlan adásvételi forgalom közel 60 százaléka a déli és az északi agglomerációs szektorban zajlott. Ezt a tendenciát a kedvezőbb árú, délen elhelyezkedő települések és a dinamikusan fejlődő északi szektor alakította.

 „Az agglomerációban érdeklődő vásárlóink javarészt az állami támogatásokkal megvásárolható ikerházakat, családi házakat keresik mind Budaörs, mind Érd térségében, amelyek közül a budaörsi területek természetesen jelentősen drágábbak” – nyilatkozta Breitner Tamás, a Duna House érdi és budaörsi irodájának értékesítési vezetője. Mint mondta, az agglomeráció nyújtotta előnyök mellett az újépítésű házak esetében a minőségi tényezők is felértékelődtek, így egyre többen keresnek alternatív megoldásokat akár az energiaellátás, akár a fűtési megoldások között.