A németországi Oldenburgi Egyetem Florian Loffing vezette kutatócsoportja eredményeit a Biological Lettersben jelentette meg. Tanulmányuk szerint a balkezesség azokban az interaktív sportágakban jelent komoly előnyt, ahol nagy szerepe van az időnek, mint az asztalitenisz vagy a krikett, talán azért, mert a balkezesek mozdulatai idegennek hatnak a jobbkezes ellenfelek szemében és nincs idő alkalmazkodni hozzájuk.

"Az adatok azt mutatják, hogy minél nagyobb az idő szorítása egy sportágban, annál nagyobb benne a baloldalasok aránya. Általában nem vagyunk hozzászokva, hogy balkezesekkel játsszunk, ezért nem alakulnak ki a stratégiáink ellenük" - idézte Loffingont a The Guardian online kiadása.

Ugyan a populáció 10-13 százaléka balkezes-ballábas, régi megfigyelés, hogy egyes interaktív labdajátékok elitjében ennél jóval nagyobb az arány.

Korábbi kutatások egy sor lehetséges magyarázattal álltak elő, köztük azzal, hogy a balkezeseknek jobbak a két agyfélteke közötti kapcsolatai.

Loffing és kollégái összegyűjtötték a tollaslabda, a squash, a tenisz, az asztalitenisz, a krikett és a baseball legjobb 100 játékosának adatait a 2009 és 2014 közötti időszakból. Először azt vizsgálták, milyen arányban fordulnak elő balkezesek az egyes sportágak elitjében: a férfiaknál a baseball dobójátékosai között több mint 30, a tollaslabdában kevesebb mint 13, a squashban 8,7 százalék volt a balkezesek aránya.

A nőknél a legjobb asztaliteniszezők több mint 19 százaléka volt balkezes, míg a teniszezőknek kevesebb mint 8, a tollaslabdázóknak 8,4 százaléka.

Ezután Loffing megvizsgálta, mennyire "szorít az idő" az egyes labdasportokban, például mennyi idő telik el, amíg a labda az egyik ütőtől a másikig elér.

Az adatok alapján az idő leginkább a baseballnál, a krikettnél és az asztalitenisznél szorongatta a játékosokat, ez pedig megfelelt a balkezes élsportolók előfordulási rangsorának, tehát megállapították, hogy a kulcsszerepet az idő játssza: minél rövidebb, az ellenfél annál kevésbé tud felkészülni a meglepő balkezes "húzásra".