Lipidek, glicerinek, és még…? A jelenlegi uniós kozmetikai szabályozás csak a termék biztonságával foglalkozik, a minőségével nem, ugyanis minden a gyártó felelőssége vonatkozó szabványok hiányában.
Fontos a bőrünk természetes sav-köpeny védelme
Már nem elég a vízzel és a szappannal való mosdás dr. Nagy Éva bőrgyógyász szerint, aki ezzel kapcsolatban elmondta: amellett, hogy a víz fontos a bőr egészsége szempontjából, a bőrgyógyászok az újszülötteknek, a pici babáknak és a csecsemőknek egy, a gyógyszertárakban kapható fürdetőkrémet ajánlanak.
Mégpedig azért, mert ennek minimális a detergens, tisztító hatása, de ezzel együtt nem oldják le a bőr védőrétegét, azt a sav-zsír köpenyt, ami bőrünk természetes védelmét nyújtja – ismertette szakmai álláspontját a doktornő. Ezt ajánlják egyébként azoknak is, akik felnőttként zsírosabb bőrrel rendelkeznek.
Nem szorosan a témával kapcsolatban, de megjegyezte, hogy akinek száraz a bőre, annak erősebb detergens hatású szer használata után érdemes ez a köpenyt testápolóval visszapótolnia.
A tartósítószer a fő ellenség?
Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője egy műsorvezetői kérdésre válaszolva kijelentette: a detergens anyagok, amelyek ugyan tisztítanak, lehetnek olyanok, amelyek nem károsak, hanem csak irritálóak, így ezeket nem tartja a készítmény-összetevők közül a fő problémaforrásnak.
Ő személy szerint az antioxidánsokat tartja veszélyesnek, mint felhívta a figyelmet a parabénekre (ezek stabil, nem illékony vegyületek, megjelenési formájuk kismértékben eltérő, azonban mindenképp szagtalan vagy enyhe szagú szilárd anyagok – a szerk.), vagy a metil-izobutil-zolinonra.
Kiemelte: a legtöbb szín és szag mögött szintetikus, de legjobb esetben is félszintetikus anyagok állnak, így ezek is okozhatnak nem kívánt reakciókat.
A zöld világszervezet szakértője azonban arra is felhívta a figyelmet egy kérdésre válaszolva, hogy nem lehet a kézműves szappanokban sem bízni, mivel azok némelyike lúgos ph-hatással marja éppenséggel a bőrt. Ő ezért mindenkinek azt ajánlja, hogy igen, érdemes a címkét böngészni, és minél többet megtudni az összetevőkről, hatóanyagokról.
Biztonsággal moshatjuk gyermekeink haját
Andacs Noémi, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) munkatársa a szervezetük által idén elvégzett gyereksampon-teszttel kapcsolatban a műsorban elmondta: kritikus parabént nem találtak, viszont azt a bizonyos SLS (a nátrium-lauril-éter-szulfát rövidítése – a szerk.) nevű felületaktív anyagot, ami bőrirritáló hatású, ezt a véleményük szerint nem kellene gyermekeknek szánt anyagba tenni.
Kijelentette: jobb, ha a gyereksampon kevésbé illatosított és színezett. Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy milyen módszerrel válogatták ki a gyermeksamponokat, Andacs Noémi ismertette: azokat a termékeket vizsgálták, amelyek nevében ott volt a baba- vagy gyermeksampon.
Ezzel együtt a vizsgálatban azt nézték, hogy a tudomány mai álláspontja szerinti káros vagy egészségtelen anyagot tartalmaz-e, és ha igen, akkor milyen mértékben.
Dr. Nagy Éva a témával kapcsolatban úgy fogalmazott: a gyártók csak akkor gyárthatnak babasampont, ha szigorú előírásoknak megfelelnek.
Azoknál a gyerekeknél, akik atópiás (a bőrgyulladás egy fajtája, ami száraz hámréteggel jár együtt – a szerk.) tüneteket mutatnak, ott mindenképpen elég a mosakodókrém, vagy pedig a tiszta víz is a bőrgyógyász véleménye szerint.
Mintegy aranyszabályként dr. Nagy Éva úgy fogalmazott: nem kell mindig mindent elhinni, amit a termékekről mondanak, nem kell a legdrágábbat megvenni – patikában felvilágosítják az embert, hogy milyen készítményt érdemes használni a legkisebbeknél, de a legbiztosabb az, ha elmegy bőrgyógyászhoz a szülő, jelentette ki a műsor bőrgyógyász-szakértője.
Probléma az egységes bio-szabályozás hiánya?
A jelenlegi uniós szabályozás néhány vegyület kizárását vagy csökkentett mértékű használatát írja elő a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint, akinek a tapasztalata az, hogy a biotermékek között jobb minőségű termékek vannak.
Azt ezeknél a termékeknél is bajnak tartja, hogy nincs egységes szabályozás, és mint ismertette, az is előfordulhat, hogy bio- vagy öko-címkés termékben is van veszélyes anyag. Csak az, hogy natúr és természetes, sajnos semmit sem jelent szerinte az utóbbi évek tapasztalatai alapján, jelentette ki Simon Gergely.