Jump to content

Megtizedelhetik a hőhullámok az emberiséget a jövőben

2018. 08. 29. 19:05

Drasztikuson megnőhet a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma a világ bizonyos részein 2080-ra, amennyiben az emberek nem tudnak alkalmazkodni az egyre emelkedő hőmérsékletekhez. A kutatók szerint csökkenthető a szélsőséges hőséggel összefüggő halálozások kockázata.

A trópusi és szubtrópusi régiókban nőhet meg leginkább a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma, de Ausztrália, Európa és az Egyesült Államok lakossága is fokozott veszélyben van a PLOS Medicine című internetes folyóiratban publikált tanulmány szerint.

Az eredmények azt sugallják, hogy szigorúbb lépésekre lenne szükség az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Ha a kibocsátást csökkenteni tudnák, a hőhullámokkal összefüggő halálozások száma is mérséklődne. Antonio Gasparrini, a londoni Higiéniai és Trópusi Betegségek Intézetének szakértője, a tanulmány egyik vezetője rámutatott, hogy jelenleg az északi félteke több országát is pusztító hőhullámok sújtják, és nagyon valószínű, hogy a változó éghajlat miatt ezek a hőhullámok egyre gyakoribbak és súlyosabbak lesznek.

A kutatók különböző – az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértéke, az emberiség felkészültsége és alkalmazkodási stratégiái, valamint a népsűrűség tekintetében eltérő – forgatókönyveket felvázolva becsülték meg, hogy 2031 és 2080 között hogyan alakulnának a hőhullámokkal összefüggő halálozási mutatók négy kontinens húsz országában.

Az eredmények szerint a legszélsőségesebb forgatókönyv esetén az 1971 és 2020 közötti periódushoz képest 2000 százalékkal nőne meg a hőség okozta korai halálozások száma Kolumbiában 2031 és 2080 között. Ugyanezen forgatókönyv szerint a Fülöp-szigeteken 12-szeresére, Ausztráliában és az Egyesült Államokban ötszörösére, Nagy-Britanniában négyszeresére nőne a hőhullámok okozta halálozások száma. A legkevésbé szélsőséges forgatókönyv esetén Nagy-Britanniában mindössze nagyjából kétszer annyi lenne a hőhullámok okozta többlethalálozás a 2031–2080 közötti időszakban, mint 1971 és 2020 között.

A számok ugyanakkor mérséklődtek, amikor a forgatókönyveket a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodáshoz igazították. A klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak érdekében, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azt, hogy emellett törekedni kell arra, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy eredményeik nem tekinthetők pontos előrejelzéseknek, hiszen nem tudni, hogy az egyes országok milyen lépéseket fognak tenni az éghajlatváltozás hatásainak kezelése érdekében.

(Forrás: hazesotthon.co.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)