A növekedés összetevőit ismertetve a tárcavezető elmondta: az építőipar bővülése tartós és egészséges szerkezetben zajlik, mindkét építményfőcsoport termelése erősödött. Az épületetek építésének 27,3 százalékos növekedése főként az ipari létesítmények, lakó-, illetve irodai és oktatási épületek kivitelezésének eredménye – tette hozzá.

Jóval nagyobb mértékben, 51,7 százalékkal nőtt az egyéb építmények építése, amely főként a gyorsforgalmi utak kialakításának, valamint a vasútfelújítási munkáknak köszönhető – közölte Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter rámutatott: a csok már tavaly is nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a kiadott lakásépítési engedélyek száma két és félszeresére, csaknem 32 ezerre emelkedjen.

A várakozásoknak megfelelően az intézkedés hatása idén is megjelenik az adatokban, az év első három negyedévében a lakásépítési engedélyek száma 32,7 százalékkal emelkedett, az épített lakások száma pedig 51,5 százalékkal bővült – jelentette ki a tárcavezető.

Varga Mihály hozzátette: az ágazat teljesítménye a 2010-es bázishoz képest is jelentős, hiszen a magyar építőipari termelés 23,5 százalékkal nőtt a hét évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Az eredmények 2014 átlagával összevetve is számottevőek, ugyanis a hazai ágazat termelése 16,7 százalékkal volt magasabb idén októberben, amellyel Magyarország első helyen szerepel a régiós országok között – mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Horváth András, a Takarékbank elemzője közölte: a III. negyedév végéig 7981 új lakást adtak át, ami 51 százalékos növekedés az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. Lakásépítési engedélyt 28 411 darabot adtak ki, ami 33 százalékos időszaki emelkedésnek felel meg. A fenti számokból Budapest részesedése az átadások területén 1660 darab, míg az engedélyekből 10 952 darab, így bár jelentős volument képvisel a teljes mennyiségből, de jól látszik, hogy széleskörű, országos fellendülésről beszélhetünk.

A régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca

Véleménye szerint Budapesten az átadások felpörgése az év végétől, illetve a jövő évtől várható, ahogy a végéhez érnek a nagy volumenben fejlesztett társasházi ingatlanok. Az építőipari szereplők jelentős hányadát lefedő ingatlanfejlesztési kerekasztal legfrissebb adatai szerint immár több mint 1,5 millió négyzetméternyi ingatlan van kivitelezési fázisban, a beruházások értéke meghaladja az 680 milliárd forintot.

Ez abszolút rekordot jelent, ezzel a volumennel a magyar átveheti a régió legnagyobb ingatlanfejlesztési piaca címet.

A fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja, és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3,4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 8 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piacára van kereslet.

A lakóingatlan-fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a csok, illetve az újlakás-áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítása a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövid távon is meghaladja a kieső áfa mértékét.

Közölte, a Takarékbank az idei év egészére 28 százalék körüli növekedést vár az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a GDP növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják.

Érdemi kockázat a szakemberhiány

Horváth András úgy vélte, a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán-, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel az utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát. A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikrovállalkozásokat érinti.

A legutolsó negyedéves munkaerőpiaci statisztikák viszont ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 34 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest, és így már 317 ezren dolgoznak a szektorban. Ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról, illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.

Tovább emelkednek az irodabérleti díjak

A kapacitáshiány negatív hatása, hogy a kisebb projektek megvalósítása – kivitelező híján – egyre bizonytalanabbnak látszik, mert a kivitelezők az állami beruházásokat, valamint a tőkeerős fejlesztők nagyobb iroda- és lakóingatlan-projektjeit részesítik előnyben – kommentálta a KSH adatait Tatár Tibor, a Futureal-csoporthoz tartozó Futureal Development Holding vezetője.

„Ez a költségemelkedés – a bérlői kereslet élénkülésével együtt – az irodabérleti díjak további növekedését eredményezi” – hívta fel a figyelmet Tatár Tibor. Az üresedési ráta már 8 százalék körüli szintre csökkent, ami a válság óta a legalacsonyabb értéknek számít. Az idén emiatt az új projekteknél az irodabérleti díjak várhatóan meghaladják majd a 15 euró/négyzetméter szintet, de több bérleti szerződést kötöttek már 16 eurós árszinten is.

Az A+ kategóriás irodaházaknál tapasztalható szűkös kínálat miatt az ingatlanok vevői között jelentős verseny alakult ki, ami az üresedés ráta további csökkenését vetíti előre.