Mit kell tennie a városoknak, hogy elinduljanak a smart city felé vezető úton?
Először is meg kell érteni az adott település igényeit. Ehhez mindenképpen egyeztetni kell a helyi lakosokkal és vállalkozásokkal. Ezt követően pedig össze kell gyűjteni a tőlük érkező visszajelzéseket és priorizálni kell a különféle használati eseteket.
A finanszírozási lehetőségek felmérése is alapvető lépés. Ehhez meg kell vizsgálni, milyen partnerségek, szövetségek, helyi programok alakíthatók ki, melyek a jellegzetes finanszírozási források.
Jó példa erre Athén, amely a smart city kezdeményezéseinek a megvalósítása érdekében például a Microsofttal is együttműködött.
Továbbá nem árt egy kísérleti programot sem kialakítani. Ezzel könnyedén elindítható a kezdeményezés, ugyanakkor még a széles körű használat előtt, pilot üzemmódban tesztelhetők a különféle gyakorlati használati esetek.
Mi a helyzet a kiberbiztonsággal?
Az intelligens városokban használt IoT-eszközök sebezhetősége a hackerek figyelmét is felkeltheti. Ezért a tervezésnél mindenképpen fontos a kiberbiztonsági kockázatok csökkentésére szolgáló módszertanokra is összpontosítani.
Ezek egy része magában foglalja a kapcsolódó eszközök hitelesítését, valamint a titkosítás és a hozzáférés-ellenőrzés alapjait. Igény szerint pedig folyamatos biztonsági ellenőrzés és végponttól végpontig (end-to-end) történő életciklus-menedzsment is igénybe vehető. Bevonva ezzel a gyártókat és a harmadik féltől származó eszközöket is a kapcsolódó folyamatokba.
Milyen kihívásokkal kell szembenézni?
A finanszírozási kérdéseken és a kiberbiztonságon felül sok mással is számolni kell az élhető okosvárosok kialakításakor.
Infrastruktúra: a technológiai infrastruktúra kétségtelenül a smart city középpontjában áll (hálózat, okoseszközök stb.). Ezenfelül biztosítani kell a megfelelő áramellátást, online kapcsolódást és a különféle készülékek, megoldások zökkenőmentes integrációját.
Az argentin Buenos Aires jó példa a különböző informatikai rendszereket összekapcsoló infrastruktúra létrehozására és az információáramlás korszerűsítésére. A városban lehetőség van rá, hogy összekapcsolják a mobilalkalmazáson keresztül jelentett lakossági bejelentéseket a helyi önkormányzattal, amely pedig közvetlenül a legközelebbi illetékes szolgáltatónak továbbítja ezeket.
Befogadó intelligens városok kiépítése: a megfelelő nyitottság kialakításához minden lakossági korosztály és szegmens javaslatait figyelembe kell venni. Még akkor is, ha valaki nem „összekapcsolt” életét él.
Adatvédelem: az egyértelmű lakossági kommunikáció és átláthatóság biztosítása elengedhetetlen az összegyűjtött adatok megfelelő védelméhez.
Közösségi szerepvállalás: a smart city egyik alappillére a városlakókkal történő folyamatos kapcsolattartás. A kormányzati szervek nyitottsága, az e-mail-ben küldött hírlevelek és az online oktatás megszervezése segítheti a lakossági elkötelezettség kialakítását és a naprakész információk szolgáltatását.
Összefoglalva elmondható, hogy egyre nagyobb az igény az intelligens közösségek kialakítására. Az életminőség javítása és a fenntarthatóság növelése egyre fontosabb – és sürgetőbb – kérdést jelentenek a jövő generációi számára - írja az iotzona.hu.
