1. Pozsonyi vár 

A Pozsony látképét megkoronázó erőd az ország nyugati bejáratát őrizte, amire szükség is volt, hiszen a magyar történelem korai szakaszában többször is innen érte német támadás az országot. A vár (és a város) jelentősége Mohács után nőtt meg, mikor fokozatosan az ország fővárosává vált. A négytornyos főépület ekkor vált különös módon asszimetrikussá, ugyanis a délnyugati (Bécs felé eső) toronyban őrizték a koronát, így azt külön megerősítették (ez az erősített torony látható a képen balra). A törökvész elmúltával a várat barokk stílusban építették át, viszont 1811-ben leégett. Évtizedekig a kiégett falak emelkedtek a város fölé, csak a csehszlovák időszakban, 1953 és 1968 között építették újjá – írta az Architextura blog.

2. Árva vára

A mai Szlovákiában lévő Árva vára a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében. Mint sok más magyar vár, ez is közvetlenül az 1241-es tatárjárás után épült. Több birtokos után 1556-tól 1945-ig (!) két család, a Thorzók, majd az ő örököseik, a Pálffyak tulajdonában volt a megdöbbentő fekvésű sasfészek. A vár mai képe impozáns és festői, ugyanakkor nem teljesen eredeti: a millennium tiszteletére Pálffy József jelentős felújítási munkákat végeztetett az épületen, romantizáló stílusban építteti át.

3. Kassai dóm

Az egyik legjelentősebb középkori magyar várost uraló templom évszázadokig épült, 1378-tól (tűzvészben elpusztult templom helyén) egészen 1520-ig. Az épületet jelentősen átépítették Árva várához hasonlóan a millennium idejére, Steindl Imre tervei szerint. Sok szakértő szerint ezek a munkák inkább kártékonyak voltak, mint az épület hasznára váltak volna, ugyanis jelentős középkori részletek vesztek el (hasonlóan a Mátyás-templomhoz). Építészeti jelentősége mellett azért is fontos emlék, mert 1906-ban itt temették el Rákóczi Ferenc Törökországból elhozott testét, hogy magyar földben nyugodjon. A történelem iróniája, hogy a temetés után csupán 14 évig tartozott még a város Magyarországhoz.

4. Munkácsi vár

A munkácsi várhegyet megpillantva azonnal láthatóvá válik kiemelkedő stratégiai elhelyezkedése: ahol a Latorca folyó kiér a Kárpátokból a síkságra, kissé távolabb egy „ott felejtett” hegy emelkedik ki a rónaságból, ahonnan az egész környék szemmel tartható. Nem csoda, hogy már az őskorban erődítmény állt ezen a helyen. A tatárok is itt törtek be az országba, de a várat nem tudták elfoglalni. Ahogy nem boldogultak vele a császáriak, Zrínyi Ilona legendás várvédelme két évig (1686–88) tartott, végül csak tárgyalások után tudták megszerezni az erődöt. Rákóczi Ferenc 1704-ben költözött be újra abba a várba, ahol gyerekkorát töltötte, és ahol anyja irányította a védekezést. Ezután a várat börtönként használták, egészen 1896-ig, mikor a millennium tiszteletére felújították. Ekkor állították a vár fokára az emlékművet, amit 1924-ben ledöntöttek, és aminek 2008-ban felavatott változata ma is látható.

5. Nagyvárad, Fekete Sas-palota

A századfordulós Magyarország talán legfejlettebb városa volt Nagyvárad, Ady szerint ez volt a holnap városa. Belvárosa ezért is vált egy szecessziós épületgyűjteménnyé, ezek közül is talán legszebb az 1908-ban épült Fekete Sas-palota. A mai szóval multifunkcionális épületet egy gyönyörű, üvegtetős passzázs tárja fel. A földszinten üzletek, éttermek, az első emeleten szállodák és irodák, valamint egy rendezvényterem kapott helyet. A felsőbb emeleteken lakásokat alakítottak ki. Az építészek, Komor Marcell és Jakab Dezső meghatározók a történelmi Magyarország építészetében: a szabadkai városháza, és a marosvásárhelyi kultúrpalota is terveik szerint épült.

6. Kolozsvár, Mátyás király szülőháza

A város legrégibb, ma is álló lakóháza Méhffi Jakab tulajdonában állt. Ő a Szilágyi–Hunyadi-család barátja volt, így Szilágyi Erzsébet itt szállt meg, mikor a városban intézte ügyeit. Így történt, hogy 1443. február 23-án itt szülte meg fiatalabb fiát, Mátyást. A Méhffi család vendégszeretete később megkapta méltó jutalmát, Mátyás már királyként a leszármazottaknak házadómentességet biztosított. Ebből is biztosan lehet tudni, hogy az épület valóban Mátyás szülőháza, nem csupán hagyomány.

7. Szabadka, városháza

A szabadkai főtéren álló városháza láttán a látogató megdöbben, hogy lehetett egy magyar városnak a századfordulón forrása és igénye, hogy akkora városházát emeljen, mint egy-egy nagyobb ország parlamentje. Az óriási épület egy egész tömböt alkot, 76 méter magas tornya a tágas alföldi tájon már messziről látható. A nagyváradi Fekete Sas építészei, Komor Marcell és Jakab Dezső tervezték az épületet. A díszterem magyar királyokat ábrázoló ablakait Róth Miksa készítette.

8. Lendva, vár

Az egykori Zala megyei kisváros vára nem tartozik a történelmi Magyarország kiemelkedő építészeti emlékei közé, azonban mégis a Szlovéniához csatolt „országcsücsök” jelképe. A kis várat a Nádasdyak és az Esterházyak birtokolták, de egyszerűbb kinézete is mutatja, hogy főként gazdasági-igazgatási célokat szolgált, sosem volt igazi rezidencia. A kis dombon álló épület azonban messzire ellátszik, és megkoronázza a szlovéniai magyarok központjának, az egyébként alig háromezres kisvárosnak a látképét.

9. Fraknó, vár

A mai Burgenland tartományt, noha nevét a közhiedelemmel ellentétben nem a várakról kapta (hanem a négy magyar vármegye közös német nevéből), egymást érik a várak. Ezek közül talán a legszebb, de minden bizonnyal leghíresebb az Esterházyak vára, ami ma is a család birtokában van. A vár ráadásul nem csak kívülről, hanem belülről is teljesen ép, a lakórészek, sőt a fegyvertár és a híres családi kincstár is teljes épségben megcsodálható. Az épület története már külsejéről is leolvasható: legrégibb része az öregtorony, ami a nyugati határt védő erődöt alkotta, ehhez a középkor folyamán folyamatosan új szárnyak épültek, majd az egész együttest akkor rendkívül modern, reneszánsz sokszög alaprajzú várfalgyűrűvel vették körül.

10. Kismarton, várkastély

Kismarton belvárosának sarkában áll az egykori vár, amit az Esterházy család a 17. században pompás kastéllyá építettek át. A masszív épülettömeg és a zömök tornyok még ma is utalnak az egykori funkcióra. A családtagok építőkedve a későbbi évszázadokban is kitartott, így az épület negyedik oldala más képet mutat, sőt, a kastélyhoz óriási park is csatlakozik.