A világ városainak egynegyede nem rendelkezik elegendő pénzzel, hogy védekezzen a klímakrízis pusztító hatásai ellen, holott a felmérés szerint több mint 90 százalékuk komoly kockázatoknak van kitéve. Olyan problémákkal szembesülnek városok, mint például az áradások, a túlmelegedés, a vízhiány, vagy az infrastruktúra egyre gyakoribb, szélsőséges időjárási események okozta károsodásai - írja a The Guardian.

A CDP eredményei szerint a 800 vizsgált város 43 százaléka - összesen mintegy 400 millió fős lakosságot magába foglalva - nem rendelkezett a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő tervvel az elmúlt évben.

A városok 25 százalékában ennek fő ok a költségvetés korlátozottsága. Sok a kormányra van utalva az infrastruktúra és a sebezhető populáció védelmének finanszírozásában.

A kutatás szerint tavaly 422 városnak 1142 olyan, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást segítő projektje volt, mely finanszírozásra vár: összesen mintegy 72 milliárd dollárnyi befektetésre. Csak a még finanszírozandó vízellátási projektek költsége 22,6 milliárd dollárra rúg.

A CDP globális igazgatója, Kyra Appleby szerint az alkalmazkodás finanszírozása nehezebb, mint a károsanyag-kibocsátás mérséklésére hozott intézkedéseké. A megújuló energiát biztosító eszközök, például napenergia-panelek alkalmazása gazdaságilag megtérülhet, az energiahatékonysági projektekkel gyorsan lehet spórolni, a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás haszna azonban kevésbé nyilvánvaló.

A korlátozott költségvetésű helyek közé tartozik például az angliai Southend, a brazíliai Rio de Janeiro és az amerikai Columbus.

Appleby szerint a koronavírus-járvány tapasztalatai, amikor a városok kiürültek a lezárások idején, sokak figyelmét hívták fel a sebezhetőségre.

Az alkalmazkodást segítő projektek finanszírozását egyes vállalkozások, üzletek is segíthetik. A CDP által vizsgált városok háromnegyede máris együtt dolgozik velük fenntarthatósági kérdéseken, vagy tervezik ezt a következő két évben.

Bizonyos városok, például London, Bristol, Los Angeles és Athén jól alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz - véli Appleby. A görög főváros például zöldtetőket alakít ki, fákat ültet, hogy hűtse a túlhevült utcákat. Bristolban több mint 17 kilométer hosszan építenek árvízvédelmi gátakat.