A pandémiára utalva hozzátette: amennyiben nem történik változás ezen a területen, „nem ez lesz az utolsó katasztrófa”. Újabb következhet, ami akár több millió ember életébe kerülhet, összeomolhat a gazdaság, és az emberek fizikai és mentális egészsége is megsínyli – figyelmeztetett.

A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) által szervezett online fórumon a szakember kitért a biológiai sokféleség fontosságára, majd az érintett tudományterületek együttműködését szorgalmazta.

Napjainkban már nincs olyan tudományterület, amelynek ne lenne kapcsolódása az éghajlatváltozáshoz,
a problémát pedig csak úgy lehet megoldani, ha a sok szakterület nemcsak kommunikál egymással, hanem együtt is dolgozik – hangoztatta.

Kifejtette: az éghajlatváltozás nemcsak a meteorológia szakterülete, érintettek a műszaki tudományok, a gazdaságtudomány, továbbá a pszichiátrián, a szociológián, a művészeteken át a teológiáig valamennyi tudományterület; az éghajlatváltozás biztonsági és társadalmi kérdés is.

Bartholy Judit, az ELTE Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára jelezte: Magyarország térségének a globális átlaghoz képest sokkal nagyobb a klímaérzékenysége, a globális átlag majdnem 1,5-szerese. Ezért óriási jelentősége van a párizsi klímaegyezménynek, s annak, hogy mindenki tartsa szem előtt ezt a problémát, ugyanis – mint hangsúlyozta – az emberek nagyban hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

Kijelentette: a klímaváltozás, a globális melegedés, az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése komplex probléma.
A természetes üvegházhatáshoz nincs köze az embernek. Emiatt mínusz 18 Celsius-fok helyett plusz 15 fok a Föld átlaghőmérséklete. Ehhez az önmagában 33 fokos többlethez viszont az ember is hozzájárul „intenzív jelenlétével”, energiafelhasználási szokásaival. Az emberi tevékenység következtében akár a 37 fokot is elérheti a melegedés – mondta.

Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (NKE SVKI) vezetője elmondta: a klímaváltozás, a klímabiztonság már a 80-as évek végétől olyan terület, amellyel a biztonsági tanulmányok is foglalkoznak.

Ez társadalmilag elfogadott, mivel látható, hogy a klímaváltozás számos kulcsszektorban – például élelmiszertermelés, vízgazdálkodás, energetika, urbanizáció – okoz kríziseket. Továbbá az időjárás szélsőséges változásai miatt is úgy értékelik az emberek, hogy a klímaváltozás egyértelműen negatív következményekkel jár.

A klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni

A biztonságpolitikai szakértő viszont úgy véli, a klímaváltozást nem biztonsági kérdésként kell kezelni, hanem a mindennapi életben szükséges lépéseket tenni. Ezen a területen már most számos olyan példa van, amellyel az emberek hozzájárulnak a probléma kezeléséhez: szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos eszközök beszerzése, illetve műanyag bevásárlószatyrok mellőzése – sorolta Tálas Péter.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke arról beszélt, hogy már az üzleti élet szereplői is rájöttek, komplexen kell kezelni a világot, csak így lehet fenntartható modelleket létrehozni. A fenntarthatósági stratégiák megvalósulásához viszont „elképesztő innovációkra” van szükség – jegyezte meg.

Kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarországon vannak nagyon komoly innovációk, az energetikában sok szempontból vezető szerepet töltünk be Kelet-Közép-Európában. Ugyanakkor megjegyezte: vannak jó példák, de nem mondaná, hogy bőséggel, inkább azt, hogy óriási a potenciál, ennek kell támogató környezetet teremteni.

Ifj. Chikán Attila felhívta a figyelmet arra is, hogy nagyon fontos az információ, a tudás megosztása, s hogy a legkülönbözőbb területeket, az érintetteket és az érdekelt feleket bevonják az erről szóló diskurzusba. A Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület 2021 elején alakult meg az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) nemzeti szintre honosított tudományos tanácsadó fórumaként.

A HuPCC által szervezett négynapos rendezvényen több mint háromszáz szakértő többek között műszaki, kulturális, meteorológia, sőt még művészeti szempontokat is vizsgálva vitatja meg a természettudományos alapokat, a hatásokat, az alkalmazkodást és a mérséklést.

Az első országos interdiszciplináris éghajlatváltozási tudományos konferencia fő célja, hogy feltérképezze és összefogja az éghajlatváltozással foglalkozó egész magyar tudományos életet és eredményeket, és ennek révén előkészítse az első nemzeti értékelő jelentés beindítását.

A hétfő reggel kezdődött online rendezvény megnyitóján Áder János köztársasági elnök, a konferencia fővédnöke és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a konferencia védnöke is beszédet mondott.