Egy okosváros sikeressége a tervezéssel kezdődik: az integrált megközelítés részét képezik az energiahatékony épületek, a mobilitás, valamint az információs- és kommunikációs technológiai megoldások is.

A döntéshozók különféle indikátorokat, számszerűsíthető paramétereket használnak a beavatkozások kijelölésére, végrehajtására és nyomon követésére.

A smart city megoldásokat azonban gyakran éri az a kritika, hogy túlságosan technológiacentrikusak, miközben a lakosság igényei kevésbé kerülnek a középpontba. A haladó települések irányítói ezért manapság már tisztában vannak azzal, mennyire fontos a társadalmi hatások figyelembevétele is. Ezt számszerűsítendő, a kutatók a lakók életminőséget mérő jelzőszámokat is használnak.

Aapo Huovila, a városi technológiák tesztelésére specializálódott VTT kutatója is ezen a témán dolgozik. A finn kormány kutatócége a MatchUP nevű uniós projekt keretében igyekszik a tradicionális paramétereken, vagyis a műszaki és környezeti értékeken – például az okosmérők adatain – túl is keresni az optimális megoldásokat.

Ez azt jelenti, hogy figyelembe veszik a szociális és a gazdasági értékeket, valamint vizsgálják az okosváros-megoldások költséghatékonyságát, előnyeit, fejlesztéseit, közösségi bevonását és társadalmi elfogadottságát is.

A különböző perspektívák egyidejű figyelembevétele mellett is léteznek olyan megoldások, melyek nemcsak hogy kiváló műszaki beruházást jelentenek, és kevésbé terhelik a környezetet, hanem gazdaságosan megvalósíthatók és pozitív társadalmi hatásuk is van – állítja a szakember.

Véleménye szerint a szociális paraméterek begyűjtéséhez a statisztikákból, illetve a monitorozást végző készülékekből és szenzorokból származó adatokat érdemes együtt használni a kérdőívekkel, a mélyinterjúkkal és a profi kvalitatív értékelésekkel - írja az iotzona.hu.