Lakáspiaci szempontból jóval több kategória van mint vidék és főváros. Általában a fővároson túl a nagyobb városokra és kistelepülésekre, falvakra bontják az ingatlanpiacot, de az elmúlt időszakban népszerűek lettek a kistelepülések és a kicsit nagyobb városok az ingatlanárak emelkedése miatt – ismertette a kialakult lakáspiaci helyzetet Benedikt Károly, a Dunahouse Holding elemzési vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Kiszélesedik az agglomerációs gyűrű

„Minél drágább az ingatlan a városban, annál szívesebben költöznek ki az emberek. Távolságot vállalnak, megnézik, honnan tudnak eljutni a munkahelyig, vagy életmódváltással teljesen más országrészt választanak a vásárlók” – mondta.

Magyarországon ugyan kevésbé hajlandók az emberek országrészt váltani, de az agglomerációs körgyűrű kiszélesedik, megduplázódik a nagyobb városok esetében. Az elemző szerint pár éve ez a kör még csak tíz–húsz kilométeres volt, mára pedig negyven–ötven kilométeresre nőtt. Ez már akár másfél óra utazást követel naponta.

„Az iskoláztatás és a munkahely szempontjából mérlegelni kell, hogy megéri-e a költözés” – mondta Benedikt Károly.

Szerinte a kötöttpályás közlekedéssel elérhető települések vannak előnyben a könnyebb kiszámíthatóság miatt, ugyanakkor a közúti fejlesztéseknek köszönhetően egyre több település becsatlakozott ebbe a körbe. Ezeken a településeken magasabbak az ingatlanárak.

Az elemző a 2019-es ingatlanárakkal kapcsolatban elmondta, Budapesten 600 ezer forint volt az átlag-négyzetméterár, de a belvárosban jelenleg a milliós összeget is meghaladja, a külső kerületekben pedig 500 ezer forint. Az agglomerációban a 600–700 ezres négyzetméterárakkal találkozhatnak a vásárolók új építésű sorházak esetén, megyeszékhelyeken a 400–600 ezer, kistelepülésen, falun pedig 100–300 ezer forint az átlagár. A kistelepüléseken a régi építésű házakra vonatkoznak az árak, hiszen az új építésű lakások inkább nagyvárosokban találhatók.

A tehetősebb középosztály kiköltözik a városokból

Magyarországon jelenleg azok vannak többségben, akik lakóhelyet változtatnak – mondta Nagyné Molnár Melinda, a Szent István Egyetem docense, falukutató. A vidéki élettérbe költöző fiatalokról egyre többet lehet hallani, hiszen a vidék – igaz nem mindenhol – felértékelődött.

„A tehetős középosztály a csendes, nyugalmas, a vidék által kínált miliőt választja. A vidékre kiköltöző városi emberekre jellemző ez, akik a jó adottságú, várost övező, jól prosperáló, szolgáltatásokat kínáló településekre költöznek, ahol életmódváltás nem következik be” – fogalmazott Nagyné Molnár Melinda.

Hozzátette: ez a megállapítás igaz lehet a Budapesten élőkre, de igaz az alföldi tanyavilágából az agglomerációba költözőkre is.

„Sokféle társadalmi oka van a költözésnek: kiábrándultság a munkahelyek monoton üzemmódja irányából, van, akinél családi tragédia folyománya, inkább sodródás mint tudatos tervezés, valakinél örökség, családi hagyaték, valakinél egy hallott minta, ami elindít egy gondolatot” – mondta.

A nyugati országrész drágább

A vidéki ingatlanpiacot vizsgálva látható, hogy a nyugati nagyvárosok a drágábbak, de a keleti országrész is felzárkózik – mutatott rá Benedikt. Falusi, kisebb városok ingatlanpiacán délen, keleten találhatók az olcsóbb települések, a nyugati határhoz közelebbiek pedig drágábbak. Ezt a munkalehetőséggel magyarázta az elemző. Hozzátette: a falusi csok és a babaváró támogatás segít fellendíteni a falusi ingatlanpiacot.

Hosszú évtizedek óta meghatározó a keleti országrészből a nyugati országrészbe vándorlás, és sokan költöznek a városok agglomerációiba – közölte Bugovics Zoltán szociológus, a győri Széchenyi István Egyetem docense.

„Magyarország településtérképén jól látható, hogy a nagyvárosok nem növekednek, körülöttük viszont formálódik egy növekvő népességű településgyűrű. Az emberek egyre inkább a zöldebb, egészségesebb környezetbe költöznek. Három éve Budapest lakossága is csökken” – mondta a szociológus.