A borongós, hideg, téli hétköznapok hangulata az érzékenyebb és melankolikus állapotra hajlamosakat könnyeben maga alá temeti. Azonban a szezonális depresszióból is van kiút, egy vidám energikus tél érdekében.

Depresszió általánosságban

A depressziónak különböző megnyilvánulási formái vannak, amelyek különböző okokra vezethetők vissza. Létezik akut és krónikus, endogén és exogén, unipoláris és bipoláris depresszió, és még számtalan egyéb változat. Fő okai szerint a depressziónak két formája van: endogén és exogén.

Az endogén depresszió a test rendellenes működésére vezethető vissza (vitaminhiány, egyes neurotranszmitterek (szerotonin, noradrenalin) csökkent szintje vagy felborult egyensúlya stb.).

Az exogén depressziót jól beazonosítható külső okok idézik elő, például személyes tragédia vagy kudarc, egy szeretett ember halála, sikertelen vizsga, szerelmi bánat, társadalmi kirekesztettség, diszkrimináció stb.). Oka lehet még az önértékelés hiánya, sorozatos negatív életesemények, rossz családi kapcsolatok, illetve a hosszan tartó alváshiány.

A szezonális levertség

A szezonális depresszió attól különbözik a „hagyományos” változattól, hogy mindig azonos időben jelentkezik. Általában az ősz elején már felbukkannak a legintőbb jelei. Az évszak tartósabbá válásával azonosan erősödik.

Tünetei között tartják számon a(z):

- csökkenő energiaszintet
- reményvesztettséget
- ingerlékenységet
- kevesebb és állandóan csökkenő szociális interakciót
- állandó fáradtságérzetet
- életkedv eltűnését
- tartós farkaséhséget, főként a szénhidrátban gazdag ételek irányába
- nemtörődömséget
- hobbi iránti érdektelenséget

A szezonális depresszió azonban nem csak télen jelentkezik. Van egy tavaszi változata is, noha az jóval ritkábban alakul ki, mint a téli.

Kialakulása mögött a cirkadián ritmus felborulása, a melatoninszint változása és a szerotoninszint egyensúlyhiánya áll. Az évszakváltozás, a kevesebb napfény, és a korai sötétedés felborítja a szervezt megszokott 24 órás cikulást, ami így zavart okoz az elalvás-ébrenlét fázisaiban is. Ezáltal az alváshormon (melatonin) termelése is megváltozik, és az agy hangulatért felelős neurotranszmittének, a szerotonin csökkenése is megfigyelhető, ami szintén a napfényes órák csökkenéségnek számlájára írható.