Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta: tagadhatatlan, hogy napjaikban a klímaváltozás komoly és növekvő probléma. „Ismerjük, a klímaváltozást előidéző tényezőket, tudjuk, hogy egy rendszer egyensúlyát billentettük ki, és azt is tudjuk, hogyan lehet mindezt megállítani, de a megoldások közt a pánikkeltés nem szerepel” – emelte ki Kőrösi Csaba.
Nagyon ritkán történik azonnali cselekvés
Hozzátette, az utóbbi másfél évben huszonöt országban 1195 állami, vagy az államinál alacsonyabb szintű fórum hirdetett klímavészhelyzetet. A dolognak két szépséghibája van, ebből az egyik, hogy rendkívül ritka az az eset, amikor a klímavészhelyzet kihirdetését azonnali cselekvés követi. A másik szépséghiba pedig, hogy ezeknek a kihirdetéseknek a többsége olyan országokban történt, ahol a klímateljesítmény az utóbbi harminc évben is kimondottan rossz volt.
A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója hozzátette, akár azt is mondhatnánk, hogy azokban az országokban, ahol ilyen rossz a klímateljesítmény, ott logikus és érhető, hogy egy város, egy megye szeretne változtatni, többet tenni a klíma védelmének érdekében.
Azokban az országokban, ahol kifejezetten erős a klímateljesítmény, magas a szén-dioxidcsökkentés ott kicsit más a helyzet. Hozzátette, ezekben az országokban azt kell megnézni, hogy a dekarbonizációs fejelődés előnyeit, hogyan tudják kihasználni arra építve, amit már megvalósítottak.
A globális felmelegedésnek természeti és emberi okai is vannak
A felmelegedés okairól 90-95 százalékos tudományos konszenzus van – hívta fel a figyelmet Kőrösi Csaba. Hozzátette, kétféle oka lehet a felmelegedésnek: természeti és antropogén, vagyis emberi. A természeti okok közé lehet sorolni például a vulkáni tevékenységet, a Föld Nap körüli pályán történő apró táncolásait, a Nap tevékenységének megváltozását, vagy akár a Föld dőlésszögének változását. Hozzátette, ezek a tényezők már korábban is kiváltottak lehűléseket és felmelegedéseket.
Kőrösi Csaba kiemelte, az ember által kiváltott tényezők pedig az üvegházhatású gázoknak a nagy tömegű kibocsátása, az aeroszolok levegőbe juttatása. Hozzátette, ezeket modellezve elég pontosan lehet mérni, a különböző tényezők hatásait külön-külön.
A Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a globális felmelegedést több mint 90 százalékban az emberi tényező okozza.
Ez tizenötször-harmincszor gyorsabb, mint a legutóbbi jégkorszak utáni felmelegedésnek az üteme volt.
Sokkal gyorsabb a kibocsátás, mint ötven évvel ezelőtt
Jelenleg a kibocsátásunk sokkal nagyobb, és sokkal gyorsabb annál, amit a Föld rendszerei kezelni tudnak – tette hozzá Kőrösi. A kibocsátások körülbelül egyharmadát próbálja elnyelni a bioszféra, a növényzet, és a planktonok, egyharmadát a tenger. Egyharmad pedig a légkörben marad, és ez az egyharmad nagy koncentráció-növekedést okoz – figyelmeztet a szakember.
Amikor elkezdődött az ipari forradalom, a 18. század második felében, akkor a szén-dioxid koncentráció a Föld atmoszférájában 230 ppm (parts per million) – egy részecske az egymillióban – volt. Hozzátette, jelenleg már 410 ppm-nél tartunk.
Az ózonlyuk visszaszorítása viszont sikertörténet, hiszen megállt a lyuk növekedése – emlete ki Kőrösi. Hozzáfűzte: „Sokan azt mondják, ez lehetne a jó példa, csak az a bökkenő, hogy ez egy mákszemnyi történet ahhoz képest, amit most meg kellene tenni”.
