A GKI fővárosi ingatlanpiaci indexének értéke 2019 áprilisában 12, míg az ország egészére vonatkozó jelzőszám értéke 9. A fővárosi index 3 ponttal emelkedett, míg az országos bő 1 ponttal csökkent az előző (januári) felméréshez képest. A fővárosi index historikus csúcsára nőtt, s az országos index sem sokkal marad el eddigi csúcsától. Az ország egészét figyelembe véve a várakozások az egy negyedévvel ezelőtti megkérdezéshez képest lényegében nem változtak az iroda, a raktár és a telekpiacon, míg a lakások és üzlethelyiségek piacán enyhe negatív korrekció következett be. A fővárosi agglomerációt illetően a derűlátás tovább erősödött, az üzlethelyiség-piac kivételével az összes szegmens esetében javultak a kilátások.

A GKI negyedévente szervez felmérést a vállalatok, az ingatlannal foglalkozó cégek (fejlesztők, forgalmazók, tanácsadók és üzemeltetők), valamint a lakosság ingatlanpiaci terveinek, szándékainak és kilátásainak feltérképezése céljából. A jelen megkérdezés során 110 ingatlanokkal foglalkozó cég és 1139 vállalat válaszolt. A lakossági minta 1000 fős, nem, életkor, lakóhely és iskolai végzettség szerint reprezentatív. A fővárosi és a magyarországi ingatlanpiaci index egy számba sűríti az egyes részpiacok (a lakás-, az iroda-, az üzlethelyiség- és a raktárpiac) következő egy évben várható helyzetére vonatkozó várakozásokat, s ezzel összefoglaló képet ad az ingatlanpiaci kilátásokról.

Lakáspiac: Budapesten tovább nő a kereslet

A GKI fővárosi lakáspiaci indexe (ami az ingatlanos cégek és a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) csaknem 2 ponttal nőtt (az egy negyedévvel korábbihoz képest), az országos index viszont 2 ponttal csökkent. Ezzel a budapesti index újabb historikus csúcsra jutott. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációt illetően érezhetően javultak, Kelet-Magyarországon lényegében nem változtak, míg Nyugat-Magyarországon nagyon enyhén romlottak. A fővárosi piacon csaknem minden piaci szegmenset illetően javultak a kilátások.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások negyedéves alapon kissé visszaestek, de derűlátóak maradtak. Idén januárhoz képest a biztos szándékú háztartások száma (tehát, azok, akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót) 4, a valószínű szándékúaké 5%-kal csökkent. A lakásfelújításra és korszerűsítésre irányuló lakossági kilátások negyedéves alapon alig változtak, de éves alapon itt is erős a javulás.

A lakásárak következő 12 hónapban várható változása, 2019. április
(százalékban a jelenlegi árakhoz képest):
 

• Nem panel társasházi lakások: 7,2 (6,2)
• Budai zöldövezet: 8 (8)
• Egyéb Buda: 7 (5)
• Pesti belváros: 9 (9)
• Pesti zöldövezet: 6 (4)
• Egyéb Pest: 6 (5) 

• Panellakások: 6,3 (4)
• Észak-Pest: 6 (3)
• Dél-Pest: 6 (3)
• Buda: 7 (6) 

• Családi házak: 4,5 (4,5)
• Pest: 4 (4)
• Buda: 5 (5)

Budapest összesen: 6,5 (5)

(Zárójelben az előző - 2019. januári - felmérés adatai. Forrás: GKI felmérések)


A lakásárak várhatóan a közeljövőben is tempósan emelkednek. A következő 12 hónapban országos átlagban 5-6%-os áremelkedés valószínű. Idén januárban Budapesten és környékén a válaszadók 60%-a számított emelkedő árakra, most 88%-uk. Az összesített prognózis valamelyest növekedett (5%-ról 6,5%-ra). A két legdivatosabb lokáció esetében, azaz a pesti belvárosban és a budai zöldövezetben két számjegyet közelítő további áremelkedés is megvalósulhat. Az új építésű lakások árai országosan 4-9%-os emelkedhetnek. 

Építési telekpiac: Budapesten ismét dübörög

A kilátások 2016 és 2018 közepe között egy viszonylag szűk sávban mozogtak, majd a tavalyi második félévben romlottak, idén pedig javultak. A GKI fővárosi telekpiaci indexe (amely az ingatlanokkal foglalkozó cégek és a vállalatok várakozásait sűríti egyetlen számba) az egy negyedévvel ezelőttihez képest csaknem 4 ponttal emelkedett. Az országos index lényegében stagnált. Éves alapon az előbbi mutató 2, míg az utóbbi 6 pontos visszaesést produkált. 

Irodapiac: tombol a derűlátás

Az irodapiac a hazai ingatlanszektor egyik motorja. A befektetők számára számottevő hozammal kecsegtet, a bérlők számára - regionális összehasonlításban - még mindig alulárazott. A fejlesztések évek óta pörögnek. Az irodák kihasználtsága Budapesten és környékén 2019. I. negyedévében kissé csökkent (91,6-ről 90,6%-ra), ami éves alapon is szűk 1 százalékpontos visszaesést jelent. Kelet-Magyarországon a januárban mért 84%-os kihasználtság áprilisra 87%-ra emelkedett, Nyugat-Magyarországon a januári 90%-os mutató pedig 92%-ra. Éves alapon Kelet-Magyarországon 1, Nyugat-Magyarországon 3 százalékpontos növekedés következett be. A GKI fővárosi irodapiaci indexe az előző felméréshez képest 5 ponttal emelkedett, ezzel historikus csúcsra ért. Az ország egészére vonatkozó index nem változott. Éves összevetésben az előbbi esetében 10, az utóbbi esetében 7 pontos növekedés következett be. Az irodabérleti díjak a következő egy évben az összes körzetben 2-4% körül emelkedhetnek.

Üzlethelyiség-piac: nincs érdemi változás

A kiskereskedelmi forgalom dinamikusan fejlődik. Mindez azonban csak áttételesen hat az ingatlanpiacra. Több új belépő keresi helyét a szektorban, miközben számos pláza újult meg vagy újul meg a közeljövőben. Nagyobb fejlesztésekről azonban nincs szó. A GKI fővárosi üzlethelyiség-piaci indexe lényegében nem változott az előző negyedévhez képest. Az ország egészére vonatkozó index viszont szűk 2 ponttal csökkent. A két index jelenleg nincs messze egymástól. Az egy évvel ezelőtti szinthez képest Budapesten 7, országosan 5 pontos emelkedés következett be.

Raktárpiac: a vidék lassít, a főváros robog

A bérlői kereslet stabil, a fejlesztések ezen a téren is pörögnek. A kihasználtsági ráta a fővárosi agglomerációban jelenleg 94%-os (ami negyedéves alapon 4, éves alapon 1,5 százalék-pontos növekedést jelent). A GKI fővárosi raktárpiaci indexe az előző felméréshez képest 6 ponttal emelkedett, ezzel túlkompenzálta a januári 5 pontos csökkenést és a historikus csúcs közelébe került. Az ország egészére vonatkozó index a hibahatáron belül változott, szűk 1 ponttal csökkent. Éves összevetésben az előbbi jelzőszám 4 pontos emelkedést, míg az utóbbi stagnálást jelez.