A Vodafone világszerte dolgozik a keskenysávú rádiótechnológiával működő hálózat elindításán. Budapesten és Székesfehérváron már a tavalyi év során kezdetét vette a Vodafone NB-IoT SmartParking szenzoraival működő okosparkolás tesztelése.

Így profitálhatnak a települések a fejlesztésekből

Az okosvárosok világa az egyik fő terület, amelyre előreláthatóan a legnagyobb hatással lesz a technológia elterjedése. A jövő városaiban minden mindennel kapcsolatban áll, ennek pedig fontos eleme, hogy a kihelyezett szenzorok begyűjtik a hasznosítható adatokat, és mobilhálózaton keresztül továbbítják azokat az üzemeltetőknek. A begyűjtött adatok alapján pedig olyan helyi döntések és intézkedések jelölhetők ki, amelyek alapvetően javítják a lakosság mindennapjait és életminőségét. Sőt, a fejlesztések szignifikáns költségcsökkentést is lehetővé tesznek a városi infrastruktúrát üzemeltetők számára.

A Narrowband-IoT sajátossága, hogy az eszközök kis mennyiségű adatot képesek nagy hatótávolság és hosszú élettartam mellett feldolgozni és továbbítani, külső áramforrás igénybevétele nélkül.
A nagyvárosi alkalmazás tipikus felhasználási terület lehet, ahol az igénytől függően a talajba fúrt vagy a felszínen elhelyezett szenzorok akár 5-10 évig is képesek zavartalanul működni, és stabil lefedettség mellett kommunikálni. A technológiának köszönhetően akár a föld alól vagy egy vastag betonfal mögül is megfelelően működik a hálózati kommunikáció.

Létfontosságú a légszennyezés csökkentése

A keskenysávú hálózat a tudatos környezetvédelem és a lakosság preventív egészségmegőrzésének is a potenciális eszköze lehet a jövő intelligens városaiban. Egyre jellemzőbb, hogy a levegő minősége a szmog és a szálló por miatt drasztikusan romlik a nagyvárosokban és környékükön. A légszennyezettség miatt romlik a lakosok egészségi állapota, valamint a térség természeti rendszerei és a mezőgazdaság is komoly károkat szenved.

Magyarországon mind a részecskeszennyezés (PM10), mind a nitrogén-dioxid-szennyezés (NO2) több mérési ponton rendszeresen meghaladja az uniós jogszabályok szerinti megengedett értékeket. Az egészségügyi határértéket a levegőbe kerülő szálló por (PM10) esetében lépjük túl a legsúlyosabban. A PM10 legnagyobb mértékben a szakszerűtlen lakossági fűtésből, valamint a dízeljárművekből származik.

Hogyan segíthet az NB-IoT? A keskenysávú hálózaton kommunikáló, városi környezetben kihelyezett szenzorok a többi között képesek mérni a lég- és a zajszennyezettség mértékét. A begyűjtött adatok alapján pedig olyan intézkedések – például adaptív forgalmi korlátozások – léptethetők életbe, amelyek megakadályozzák a kritikus szennyezettségi szint elérését.

Szemétszállítás okosan

Napjaink nagyvárosaiban a keletkező hulladék rendszeres elszállítása is komoly logisztikai kihívás, ami jelentős emberi- és eszközerőforrást vesz igénybe. A hulladékgyűjtőkre elhelyezett szenzorok képesek alacsony energiafogyasztás mellett kis mennyiségű adatot továbbítani, és rendszeresen ellenőrizni az adott konténerek telítettségi szintjét.

Ezzel a megoldással felváltható a sokszor túlságosan későn vagy épp túl korán történő, a hét egy adott napjára időzített szemétszállítás, és a mostani gyakorlat helyettesíthető az igényalapú megközelítéssel. A szenzorok jelzik, mikor teltek meg a szemetesek, így a felesleges elszállítás és a városi összképet jelentősen rontó túltelítettség is megelőzhető. Ezen felül a beérkező adatok alapján a begyűjtési útvonalak is optimalizálhatók, így csökkenthetők a logisztikai- és üzemanyagköltségek.

Sokkal többet tudó lámpaoszlopok

A közvilágítás fenntartása és hatékony üzemeltetése a nagyvárosok mindennapi működésének szintén hangsúlyos eleme. Az okosvilágítás bevezetésével az utcai lámpák működtetése gazdaságosabbá tehető, a világítási rendszer karbantartása optimalizálható.

Az NB-IoT modulokkal ellátott lámpaoszlopok távolról vezérelhetővé válnak, fel- és lekapcsolhatók, és fényerejük is szabályozható az aktuális látási viszonyoknak megfelelően. Egy esetleges meghibásodás esetén az eszközök riasztást küldenek a központba, így a lakossági panaszokat megelőzően és felesleges kiszállás nélkül azonosítható és kezelhető minden hiba. A megoldásnak köszönhetően a települések energiahatékonysági és fenntartási költségei is nagyságrendekkel csökkenthetők.

Távfelügyelet a teljes közműhálózaton

A gáz-, víz- vagy villanyórák távleolvasása mind biztonsági, mind hatékonysági megfontolásból elengedhetetlen. A jelenleg működő megoldások azonban a föld alatt vagy vastag betonfalak mögött található végpontok adatait nem képesek továbbítani, valamint körülbelül 4-5 évente az energiaforrás cseréje is szükséges.

Ezzel szemben a Narrowband-IoT segítségével lehetőség nyílik a fogyasztásmérő berendezések adatainak távolról történő leolvasására akkor is, ha a mérőóra nehezen elérhető helyen, például a ház pincéjében vagy a föld alatt található. Segítségével elkerülhetők a visszaélések, és a szivárgások is gyorsabban észlelhetők. További előny, hogy az eszközök képesek akár 10 évig az elem vagy akkumulátor cseréje nélkül üzemelni, így ideális megoldást biztosítanak minden olyan helyszínen, ahol nem áll rendelkezésre tápenergia - írja az m2mzona.hu.