A kutatás rávilágít, hogy még abban is a gének játszanak szerepet, miért képesek néhányan lefekvés előtt legördíteni egy csésze kávét, és nyugodtan aludni, mások pedig nem – olvasható a brit Mirror hírlapban.

Dr. Marilyn Cornelis, a chicago-i Northwestern Egyetem adjunktusa és kollégái 336 ezer ember komplett DNS szerkezetét térképezték föl a kutatáshoz.

A kutatás alapján nem az ital az íze, hanem az általa kiváltott érzés az, amely befolyásolja, mit fogyasztunk szívesen és mit nem. Ez volt az első olyan átfogó genom vizsgálat, amelyben két csoportra osztották az italokat. A “keserű” csoportban kapott helyet többek közt a kávé, tea, grépfrútlé, a sör, a vörösbor és a likőr. A másik csoportba a cukrozott és a mesterséges édesítőszerekkel ízesített italok kerültek, mint az energiaitalok, a szénsavas üdítők és a gyümölcslevek.

A tesztalanyoknál az italok fogyasztása az agyban idézett elő változást és nem az ízlelőbimbókban.

A koffein és a szénsavas italok például a központi idegrendszerre voltak hatással. Nagy meglepetésre, a kávé, az alkohol és az édes italok kedvelése nem az ízérzékelésért felelős génvariánsokon alapult, hanem a tudatmódosító tulajdonságukon.

Ezek az italok az agyi funkciókat módosítva ideiglenes változást idéztek elő az érzékelésben, a kedvben, a tudatban és a viselkedésben.

Dr. Cornelis szerint a genetikánk határozza meg például, hogy milyen italokat részesítünk előnyben. Tehát lényegében belénk van kódolva, szívesen fogyasztunk-e egyes italokat vagy sem.

Az emberek egy része szereti az érzést, amelyet a kávé vagy az alkohol fogyasztása előidéz bennük. Ezért isszák, nem az íz miatt – tette hozzá.

A kutatók abban reménykednek, hogy a jelenség megértésével jobban beleláthatnak a genetika és az italfogyasztás közötti összefüggésekbe, és ezáltal változást tudnak előidézni az alkoholfogyasztás vagy éppen az elhízás elleni harcban.

A cukrozott italok fogyasztása több betegséghez és egészségügyi problémához köthető. A túlzott alkoholbevitel több mint kétszáz betegséggel hozható összefüggésbe, és globálisan az elhalálozás hat százalékát teszi ki.

Másrészről azonban egyre több egyre több vizsgálat mutatja ki, hogy napi egy csésze kávé fogyasztásával megelőzhető a demencia és a szívbetegségek.