Az utóbbi időben a tévénézés sokat veszített népszerűségéből, és gyakorlatilag a lustaság, tunyaság szinonimájává vált. Sőt, az anti-tévénézés kampánya olyannyira sikeressé vált, hogy az ember egy hosszú nap után bűntudattal, de legalább nyomasztó érzéssel a testében kapcsolja be a tévét. Elvégre a haszontalan képernyőbámulás helyett, valami hasznosabbal is ellehetne tölteni az időt.
Hogy mikor vált a tévénézés cikivé, az jó kérdés, de az biztos, hogy most egyáltalán nem divatos esténként lelazulni a műsorfolyamot nézve. A jelen közhangulat azt sugallja, hogy aki túl sokat, vagy rendszeresen televíziózik, az elbutul, lustává válik, sőt azt is valószínűsítik, hogy unalmas és sivár élete van, ha minden este az a program, hogy beül a tévé elé. Pedig ez nem igaz. Minden csak a mértéken múlik. Nincs azzal semmi baj, ha a napi feladatok, az edzés és szellemi feltöltődés után az ember leül, és csak hallgatja, nézi a tévét, ám ha valóban nem érdekli semmi más, és délutántól éjszakáig azt bámulja, akkor gond van. A mérték az érték, nem beszélve arról, hogy egy friss kutatás szerint, mentális egészségünknek kifejezetten jó, ha „elpocsékoljuk” időnket a tévé előtt. Miért?
A tévézés fokozza a kreativitást
Összeegyeztethetetlen? Márpedig igaz. Legalábbis abból a szempontból, hogy agyunkat arra sarkalják a különböző filmek és alkotások, hogy más szemszögből lássuk a világot, és több, egymástól eltérő megoldási stratégiát dolgozzunk ki az adott problémára.
Megmozgatják képzeletünket, mert a fiktív történetek a mesebeli történések, felébresztik kíváncsiságunk, hogy mi lenne ha? A válasz, pedig egészen újszerű dolgokat szül. Ezt bizonyította a Lancaster Egyetemen végzett tanulmány is, amely során kisiskolások egy csoportjának vetítettek részletet a Harry Potterből, majd kreativitástesztet töltettek ki velük. Azok, akik a HP-t nézték jobban teljesítettek, mint azok, akik egy hétköznapi jelentet láttak.
Kikapcsol és rebootol
Néha ki kell kapcsolni, ami a tévé bekapcsolásával kezdődik. A Social Psychological and Personality Science című tudományos szaklap ezt azzal indokolta, hogy kedvenc sorozatunk, filmünk nyugalmi állapotba helyezi agyunk, aminek hatására szellemileg felfrissülünk, és mentális energiatartalékainkat is feltöltjük.
A filmekben látott pozitív megnyilvánulások ránk is pozitívan hatnak, míg a negatívak negatívan, így érdemes az erőszakos, gyilkolászós filmek helyett, valami lélekemelőt nézni.
Megküzdési stratégiát mutat
Tévézés közben, ha megfelelően lekötnek minket a látottak, kilépünk mindennapi életünkből, és a stresszből, ami lehetőséget ad arra, hogy megbirkózzunk azokkal. John Mayer klinikai pszichológus szerint egy jó film, vagy sorozat segít megküzdeni az életünk során fellépő nehézségekkel, lelki és mentális gondokkal.
Ez azért lehetséges, mert a nézők sokszor akaratlanul is azonosulnak kedvenc, vagy hozzájuk hasonló szereplőkkel, akik furcsamód példaképül szolgálnak számukra. Ha pedig a tévében látott hasonló karakter meg tud küzdeni a gondokkal, akkor mi miért nem? A pszichológus szerint ezek a kitalált történetek pontosan arra jöttek létre, hogy túljuttassanak minket a hullámvölgyeken.
