A tanulmány szerint a dél- és közép-amerikai állat- és növényvilág szenvedi a legtöbb kárt. Alexandra Marques, a holland Leideni Egyetem kutatója és munkatársai azt vizsgálták, milyen hatással van a különböző területeken folytatott mezőgazdálkodás és állattenyésztés az ökoszisztémák fontos feladataira, mint például a klímakárosító szén tárolására. Elemezték többek között, hol fogyasztják az egyes termékeket és hol jelentkezik környezetkárosító hatás.

Egy magasan fejlett ország lakója által a mezőgazdasági termékek fogyasztása során okozott környezeti kár 90 százalékának egy egészen más régióban van hatása – fejtette ki Karlheinz Erb, a bécsi Erőforrások és Alkalmazott Élettudományok Egyeteme (BOKU) kutatója. 2000 és 2011 között az iparosodott országok így az elfogyasztott termékek előállítása során keltett csaknem összes negatív környezeti hatást más országokba telepítették át. A legnagyobb vesztes a közép- és dél-amerikai biológiai sokszínűség, de emellett Afrikában és Ázsiában is csökkent a biodiverzitás mértéke.

Ezért egyharmad részben a szarvasmarha-tenyésztés felelős. Ha ugyanis dél-amerikai legelőkön nevelt marha húsát fogyasztjuk, akkor az károsítja az ottani környezetet, mivel ahhoz, hogy az állat legelhessen, erdőket irtanak ki. A hazai marha fogyasztása sem sokkal „jobb”. Ezeket ugyanis többnyire olyan régiókból származó szójával etetik, ahol a termőterületek miatt szintén erdőket irtottak ki. A kár nagyjából ugyanakkora – írják a kutatók.

A globális gazdasági és népességnövekedés pedig felgyorsítja a folyamatot. A gyorsan fejlődő országokban is nő az igény a távoli területekről származó mezőgazdasági termékek iránt. Ezek egyre inkább felzárkóznak a biodiverzitás csökkenésének fő okozói, az ipari országok mellé – véli Marques.

Bár 2006 és 2009 között megállt a biodiverzitás mértékének csökkenése, ez az észak-amerikai és nyugat-európai fogyasztás gazdasági válság miatt bekövetkezett csökkenésére vezethető vissza, nem pedig a fenntartható életmódra való átállásra – magyarázzák a szakértők.