Nehéz lenne elképzelni, hogy a meleg lakásokat és már-már izzasztóra fűtött irodákat lecseréljük 12-18 Celsius fok közötti épületekre, csak azért, mert úgy a jobb. Sajnos a kényelem megint csak ellene megy az emberi szervezet igényeinek, de az urbanizáció csúcspontján valahol ez elnézhető.

Minél hidegebb, annál több kalória

Hogy miért is kellene hűvöskés irodákban, lakásokban létezni? Nagyon egyszerű. A szervezet jó néhány évszázadon át nem érezhette azt a fajta kényelmet és luxust, amit tartósan 20 Celsius fok fölötti fűtött szoba jelent. Viszont ahhoz, hogy önmagát fenntartsa, és a szükséges maghőből ne veszítsen mindent be kellett vetnie, vagyis azt az egyetlen dolgot, ami a rendelkezésére állt: a kalóriát.

Ugyanis, a szervezet legnagyobb energiamennyisége a légzésen és az emésztésen túl, arra megy el, hogy a testhőmérsékletet szabályozza. A meleg időben ez a verejtékezéssel egyszerűen megoldható, télen, viszont arra van szükség, hogy ne csökkenjen a belső hő. Hőt pedig az energia termel a leggyorsabban.

Viszont, a fenti energiafogyasztás és kalóriafelhasználást teljes mértékben átalakul abban a pillanatban, amint a szervezet nincs kitéve annak, hogy alkalmazkodjon az időjárásváltozáshoz. Mivel jó néhány évtizede stabil 20 Celsius fokos épületekben vészeljük át a teleket, így a szervezet elkezdte szépen lassan elraktározni a bevitt tápanyagot.

Mivel az az ösztön, hogy a téli időszakban többlet energiára van szükség a maghő fenntartásához, nem kopott ki az emberből, így sokkal gyorsabban el is hízik.

Egyszerűen szemléltetve. Azok, akik télvíz idején hidegvízzel zuhanyoznak, és a lakásban is maximum 18 Celsius hőfokig fűtenek, sokkal több kalóriát égetnek el, mint azok, akik a klasszikus komfortnak eleget téve élnek. A kalóriaégetés a testsúly változásában is meglátszik, előbbiek a tél végére akár 8-10 kilótól is megszabadulhatnak, míg utóbbiak 3-5 kilót is felszedhetnek tavaszig.