Csak Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba, ez nagyságrendileg két Gellért-hegynyi mennyiséget jelent. A 24 órás hackathont – vagyis ötletversenyt – tehát a szükség hívta életre.

Az esemény megálmodói azt gondolták: a 24 óra végén, ha minden jól megy, akkor két dologban is sikert könyvelhetnek el: felhívják a figyelmet a problémára, illetve egy vagy több olyan működő alkalmazás is születhet, ami a hulladékgazdálkodás különböző fázisaiban problémákat oldhat meg – számolt be az eseményről az M1 Kék bolygó című magazinja.

A versenyre főként programozók jelentkeztek: a 24 órás, maratoni megmérettetésen több környezetvédelmi szakértő is segítette a munkájukat annak érdekében, hogy minél hatékonyabban közelítsék meg a témát.

A felelősség közös, tehát az élelmiszerlánc minden szereplőjének kell tennie a pazarlás ellen. Erre, vagyis a tudatos élelmiszervásárlásra és -fogyasztásra épített a legtöbb versenycsapat. Olyan mobilalkalmazásokat és játékokat fejlesztettek, amelyekkel könnyedén optimalizálhatóvá válhat a fogyasztásunk.

Mobilalkalmazások segítenek

A nyertes csapat kifejezetten a gyerekeket szólította meg. Olyan mobilalkalmazást készítettek, amelyben a képernyő aljára egy kedves kutyust, hűtőt és komposztot tette, amelybe felülről potyognak a gyümölcsök, zöldségek, a grillcsirke, a fogyasztott élelmiszerek. A gyerekeknek ezeket kell behúzniuk a megfelelő fogyasztóba.

Egy másik csapat a QR-kódok alkalmazásában látta a megoldást a problémára. Az alapkoncepció a vonalkódok QR-kódra cserélése volt, amiben benne van a lejárat dátuma is. Az alapötlet az, hogy a felhasználó, amikor bevásárol, akkor „lecsippantja” a termékeket, az alkalmazás pedig figyelmeztet, ha lejáratközeli élelmiszer van a háztartásban.

Az első magyarországi, környezetvédelmi ötletversenyen akadt olyan megoldás is, amelyet az egyik ismert társkereső alkalmazás inspirált. A gyors reagálást kiváltó alkalmazás célja, hogy a rendszer menüjavaslatokat ajánl, és közben követi is azt, hogy a felhasználó mire reagál pozitívan. Egy idő után kialakul az étrend, amibe be lehet csatolni bárkit, akivel a felhasználó egy háztartásban él.

Átlagosan a testsúlyunknak megfelelő mennyiségű hulladékot dobunk ki

A legfrissebb kutatások szerint egy átlagos magyar háztartásban egy személy csaknem 68 kg élelmiszerhulladékot termel évente. Ez is komoly pazarlás – de jó hír, hogy ez még mindig kevesebb, mint az uniós átlag.

143 milliárd eurónyi élelmiszer megy a kukába az EU-ban

Magyarország jó úton halad a háztartások élelmiszerpazarlása elleni küzdelemben – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a LIFE Food Waste Platform élelmiszerhulladékok keletkezéséről és mérsékléséről szervezett nemzetközi konferenciáján október elején. Zsigó Róbert kiemelte: 2016-ban elindult a Maradék nélkül élelmiszerpazarlás elleni program, amihez a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is csatlakozott. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló kezdeményezés legfontosabb célkitűzése a fogyasztói szemléletformálás. A Maradék nélkül program azt a célt tűzte ki, hogy 2020-ig 8 százalékkal csökkenjen a magyar háztartások élelmiszerhulladéka.