A zöld környezetben elhelyezkedő lakóházak első pillantásra úgy néznek ki, mintha koncepció nélkül, szabálytalan kockákból állnának. A speciális dizájn célja a tervezők reményei szerint ugyanakkor a magas minőség és fenntarthatóság. A házak legyártása témába vágó kutatásokhoz és újabb innovációkhoz is jó alapot adhat.

Azáltal, hogy az épületek nem egyszerre, hanem egymás után készülnek, a fejlesztők az egyes szakaszok közben szerzett tapasztalataikat a következő építési ütemben fel tudják használni. Az első építmény elemeit még az egyetem beton anyaggal dolgozó printerén nyomtatják, de a munkát egyre inkább a helyszínre akarják áttelepíteni. A fejlesztők célja az, hogy az utolsó ház – az elejétől a végéig – már a végleges helyszínen készüljön el.

Mind a város, mind a kutatócsoport és az azt vezető Theo Salet professzor ismert Hollandiában a 3D-nyomtatás területén. Ez a csoport gyártotta egyébként a világ első ilyen technológiával készült biciklis betonhídját Gemert városában.

Mit jelent mindez a smart city fejlesztéseknél?

Katie Pyzyk újságíró azt vizsgálta meg, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a technológia az intelligens városok fejlődése szempontjából. Cikkében példaként említette azt a buszmegállót, amelyet Kínában, újrahasznosított anyagokból, 3D-technológiával gyártottak.

„A koncepció hatására a városok át tudják alakítani azt, ahogy a szemétről és az újrahasznosításról gondolkodnak, ha bizonyos anyagok, például a műanyag új területeken is hasznosulhat” – emelte ki Katie Pyzyk. „Ráadásul az eljárás a jelenlegi infrastruktúrák fenntartásában és megerősítésében is nagy jelentőségű lehet – gondoljunk csak arra, amikor a megfelelő alkatrészek kinyomtatásával végezhetők el a javítások például az építkezéseknél, a vasútnál vagy az utakon keletkező kátyúknál” – tette hozzá.