Jump to content

Hány havi nettóból jön ki egy lakás?

2018. 09. 21. 16:00

A legtöbbet Hajdú-Bihar megyében kell dolgozni egy debreceni ötven négyzetméteres lakásért. Budapesten kilenc évnyi nettó fizetés kell egy használt lakáshoz, egy új pedig 11,5 évnyi fővárosi nettó átlagkeresetből jön ki.

Az évek óta tartó lakáspiaci boom miatt jelentősen drágultak a lakások a különböző a nagyvárosokban, ugyanez igaz a nettó átlagfizetésekre is: az EU-n belül Magyarországon volt az egyik legnagyobb a bérnövekedés. Az Ingatlan.com legfrissebb elemzésében azt vizsgálta, hogy az egy-egy megyére jellemző – családi kedvezmény nélkül számolt – átlagos nettó havi kereset hányszorosából lehet az adott megyeszékhelyen megvásárolni egy ötven négyzetméteres új vagy használt lakást. 

Debrecenben kell a legtöbbet spórolni

Az országon belül Budapesten a legmagasabbak a lakásárak, az ingatlan.com-on a magánszemélyek és ingatlanközvetítők által meghirdetett ötven négyzetméteres használt lakások átlagára szeptember közepén 29,9 millió forint volt, az azonos méretű újakat pedig 37,5 millióért hirdetik. A fővárosi nettó átlagfizetés 272 ezer forint, azaz 9, illetve 11,5 évnyi keresetből jönnek ki a szóban forgó lakások. Meglepő azonban, hogy nem a fővárosban kell a legtöbbet dolgozni a lakásokért: Hajdú-Biharban a 9,2 évig kell félretenni a 178 ezer forintos nettó fizetést egy debreceni ötven négyzetméteres használt lakáshoz, illetve 11 évig és 9 hónapig kell spórolni ugyanígy egy új lakáshoz. 

Az elemzés szerint Miskolcon lehet a leghamarabb összegyűjteni a használt lakások 10,6 milliós átlagárát, ami a Borsod megyei több mint 169 ezer forintos nettóból 64 hónap alatt – alig több mint öt év – jön össze. Az új lakásoknál Eger a legjobb választás az elemzés szerint: az ötven négyzetméteres új lakáshoz szükséges alig több mint 16 millió forint 81 havi nettóból jön ki, ami csaknem hét évet jelent.

Tízezrek ugorják át az évtizednyi spórolást

Balogh László, a portál vezető gazdasági szakértője elmondta, amellett, hogy a különböző megyeszékelyeken eltérőek a lakásárak, a különböző városokban az újak és használtak közötti eltérés is különbözik. „Az elmúlt pár évben a lakásdrágulás mértéke a nagyvárosokban átlagosan 15-20 százalékos volt, a lakáshitelkamatok éves szintje viszont a BankRáció.hu adatai szerint 2,6 és 11 százalék között mozog konstrukciótól függően. Ilyen feltételek mellett még azoknak is megérheti a hitelfelvétel, akiknek az ingatlan értéke teljes egészében rendelkezésére áll, hiszen annak értéke gyorsabban nő, mint amit évente kamatként kell megfizetni” – fogalmazott a szakértő. Ez pedig megmagyarázza a hitelfelvételi kedv emelkedését, és azt is, hogy ma már majdnem minden második lakást hitelből finanszíroznak a vevők.

Balogh László hozzátette: ahogy a fizetések és a lakásárak között jelentősek az eltérések, a bankok lakáshitelei között is komoly különbségek lehetnek. Azok a vevők, akik nem csak a lakások kínálatát, de a banki ajánlatokat is alaposan áttekintik, akár több millió forintot is meg tudnak spórolni az ingatlanvásárlás során.

(Forrás: hazesotthon.co.hu;profit7 | Kép: pixabay.com)