Az ingatlan.com által a konferencia számára készített kutatásból kiderül: a panellakások árelőnye úgy is jelentős, hogy értékük gyorsabban növekszik, mint a téglalakásoké. A panelek népszerűségét tovább erősítheti a tervek szerint jövőre induló állami panelfelújítási program.

A panelházak megújítását 20-25 év alatt valósítaná meg a kormányzat, mint ahogy az országban található 800 ezer lakótelepi lakás is ennyi idő alatt épült meg az 1960-as évek közepétől az 1980-as évek derekáig – mondta a kormányzat panelprogramját ismertető László Tamás fideszes országgyűlési képviselő a „Fókuszban: A Panelreneszánsz” nevű rendezvényen.

Kiemelte: az átfogó panelfelújítási program 2018-ban indulhat el, azok után, hogy egy-két hónapon belül elkészül egy vitairat, amit társadalmi egyeztetésre bocsátanak majd. A program teljes felújítást céloz meg a panelházak és a lakótelepek esetében is.

Hangsúlyozta: ugyan a panelállomány fele átesett valamilyen szintű felújításon, azonban teljes rekonstrukció még nem történt meg.

A panelházak esetleges visszabontásával kapcsolatban leszögezte: ez csupán egy kis elemét teszi ki a panelprogramnak, ami csak olyan helyeken valósulhat meg, ahol arra a lakók egyetértése alapján lehetőség nyílik.

Jót tett a lakáspiacnak a CSOK

A kormányzat otthonteremtési programjának eddigi eredményeit Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára ismertette.

Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos kedvezményes áfa bevezetésével kapcsolatban elmondta: tavaly két és félszeresére, 31,5 ezerre emelkedett a kiadott lakásépítési engedélyek száma, amely az idei év első felében további 40 százalékkal nőtt. Csaknem 10 ezer lakás épült tavaly, 2017 első felében pedig 46 százalékkal bővült a használatba vett lakások száma.

A saját célra építtetőknek biztosított adó-visszatérítésre eddig közel 7,4 ezer kérelmet fogadtak be több mint 33 milliárd forint értékben.

A családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) esetében a befogadott kérelmek száma meghaladja az 56 ezret, összege pedig a 150 milliárd forintot. A lakásépítési támogatásra vonatkozó igénylések száma tavaly mintegy kétszeresére nőtt az azt megelőző négy év együttes összegének.

Az NGM idei évre vonatkozó várakozásairól elmondta: a minisztérium szerint a lakáspiac növekedése, a lakásépítések számának jelentős megugrása várható, amit a kedvező makrogazdasági környezet mellett, a lakáshitelezés további bővülése is támogat. Emellett az NGM a CSOK igénybevételének 25 százalékos bővülését várja.

Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója arról számolt be, hogy a Takarék Csoporthoz benyújtott CSOK-igénylések száma is dinamikusan nő. A támogatás 2015-ös indulása óta már 55 ezren érdeklődtek a lehetőség iránt, és már csaknem 10 ezren szerződtek a takarékoknál, összességében mintegy 29 milliárd forintra.

A Takarék Csoportnál azzal számolnak, hogy az idén 6 ezer CSOK-kérelem érkezik, amelyek alapján 15-20 milliárd forint értékben nyújthatnak otthonteremtési támogatást.

Vida József szerint a CSOK hatalmas lökést adott a lakáshitelezésnek. Egyre több ügyfél vesz fel ugyanis hitelt a CSOK mellé a Takarék Csoportnál. Idén az első félévben a lakossági jelzáloghiteleknél az új szerződött állomány mintegy 20 milliárd forintot tett ki, ez 23 százalékos növekedést jelent az előző év hasonló időszakához képest.

Több lett a lakópark

Becsei András, az OTP Lakástakarék Zrt. vezérigazgatója a lakóparki beruházásokról szólva azt jegyezte meg, hogy 2014-ig nagyon kevés projekt valósult meg, azonban az elmúlt 1-2 évben a beruházások felfutása tapasztalható az új lakások értékesítésére vonatkozó 5 százalékos áfakulcsnak és a CSOK-nak köszönhetően.

A panellakások iránti érdeklődések száma és aránya nőtt a leglátványosabban a különböző lakástípusok közül az elmúlt időszakban – derül ki az ingatlan.com által a konferencia számára készített kutatásból, amely az idei és a tavalyi év első kilenc hónapjának adatait hasonlította össze.

Panelreneszánsz: nem nosztalgia

A felmérést ismertető Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta: a kutatás adatai alapján kijelenthető, hogy panelreneszánsz zajlik, ami az elmúlt években indult meg. „A panel 10-15 éve még szitokszó volt, most viszont nagy az érdeklődés az ilyen típusú lakások iránt” – jegyezte meg.

Miközben az árak mindenütt nőnek, a különböző lakástípusok közül továbbra is a panelek a legolcsóbbak: a fővárosban mintegy 30 százalékos az árelőnyük a téglaépítésű lakásokkal szemben. Az utóbbi évek adatai viszont azt mutatják, hogy értékük gyorsabban növekszik, mint a téglalakásoké, és bár árelőnyük továbbra is jelentős, a két szegmens közötti olló záródik.

A felmérésből az is kiderült, hogy a különböző ingatlantípusok (téglalakás, panellakás, családi ház) közül a paneleket lehet a leggyorsabban értékesíteni. „A panellakások iránti érdeklődéshez hozzájárult az is, hogy az utóbbi években, végbe ment a panelek mentális rehabilitációja.

Azaz ezek az ingatlanok sokkal elfogadottabbá váltak, és a felújításoknak köszönhetően a fenntartási költségek is jelentősen csökkentek” – tette hozzá Balogh László.

Dr. Mitnyan György, a FŐTÁV Zrt. vezérigazgatója a panellakások távhővel történő fűtésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy még mindig sok a tévhit ezzel a technológiával kapcsolatban. „Ez nem a panelek idejétmúlt fűtése, sőt” – hangsúlyozta.

A FŐTÁV szakembereinek számításai szerint a távhő az egyéb fűtési formákkal járó költségeket – karbantartás, kazáncsere – is figyelembe véve 3-4 százalékkal kevesebbe kerül évente, mint a gázfűtés. A költségelőnyök mellett a távhő javára írható az is, hogy rendkívül biztonságos, például nem szivárog, nem juttat szénmonoxidot a levegőbe, nem robban.