Tizenegyszeres különbség van egy átlagos budapesti, V. kerületi és egy salgótarjáni használt lakóingatlan ára között: előbbi 49,6 – utóbbi 4,5 millió forintért kelt el az elmúlt másfél év átlagát tekintve. Hasonlóan nagy a szórás, ha azt vizsgáljuk, hogy mekkora részét fedezi a kiválasztott lakás vagy lakóház árának a csok.

A családi otthonteremtési kedvezmény szabályrendszere eltérő mértékben támogatja új és használt lakás, lakóház építését vagy vásárlását. A csok a már megszületett vagy vállalt gyermekek száma szerint is változó juttatással számol: a gyermekek számának emelkedésével egyre több támogatást is ad a családoknak. Használt lakás esetében egygyermekes család 600 ezer forintra, kétgyermekes család 1,43 millió forintra, háromgyermekes család 2,2 millió forintra, míg egy négygyermekes család már 2,75 millió forintra számíthat kedvezményként.

Noha szó van arról, hogy a csok rendelkezéseit némileg finomítani fogják, még nem ismerjük, hogyan. A lakásvásárlási kedvet mindenesetre serkentette: a KSH adatai szerint tavaly mind az igénylések száma, mind a folyósított összeg jelentősen növekedett. Úgy tűnik, a támogatás egyre inkább eltolódik az új építésű, nagy értékű lakások irányába. Nem világos, hogy a regionális egyenlőtlenségeket hogyan tudná kiküszöbölni a rendszer.

„Megyénként és városonként nagyon eltér, milyen önrészt kell letennie egy családnak az otthonteremtési kedvezmény mellé” – mondja Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. „A pontos elemzést némileg nehezíti, hogy a felhasznált KSH- és NAV-adatbázisból az utóbbi nem tartalmazza külön bontásban az új építésű lakások forgalmát. Mivel az eladott ingatlanok átlagmérete a háromgyerekes csok alapfeltételét jelentő 60 négyzetméter körüli, így méretre külön nem szűrtünk. Az összehasonlítás emellett nem veszi figyelembe a megyék, régiók eltérő jövedelmi viszonyait sem. Ugyanakkor – mivel a regionális jövedelmi különbségek messze nem olyan nagyok, mint az ingatlanár-eltérések – beszédes” – tette hozzá a szakember.