A nemrég megrendezett Öko City-kiállításon négy napon át környezettudatos megoldásokkal ismerkedhettek meg a látogatók. De miért fontos, hogy otthonaink energiahatékonyak legyenek?

Az Európai Unió teljes szén-dioxid-kibocsátásának 36 százalékáért az épületek felelnek. Bár egyre több jó példa van itthon is energiahatékony megoldásokra, az emberek többségét még nehéz meggyőzni róla, hogy a környezettudatos ház nem feltétlenül pénz, hanem gondolkodás kérdése.

Már a tervezéskor érdemes lenne  kiszámolni, az energia és szén-dioxid kibocsátást

A hazai házak többsége - a szakemberek szerint - rossz energiahatékonyságú. A többség tudja, hogy szigetelni kell a homlokzatot és érdemes a régi nyílászárókat kicserélni. „De nem gondolnak rá, hogy a födémen rengeteg hő elmegy, akár a 2000-es években épült házaknál is szigeteletlen födémek vannak”- tette hozzá Matejka László az Energia Sziget Magyarország Kft. ügyvezetője. Szavai szerint mivel erről tapasztalataik vannak, erre dolgoznak ki programot, szeretnék jelezni a lakosságnak, hogy eme irányba induljanak el, hiszen 30 százalék energia szökik el a födémen keresztül.

Jó energetikai tervezéssel rengeteget lehet spórolni.

Ma már egyre gyakoribb – különösen Németországban - a természetazonos anyagok használata is. A legelterjedtebb a fa és az ebből készülő különféle cellulóz alapanyagok, de ugyanígy cellulóz alapú a kender, a szalma, és az árpa. Használatuk most már nemcsak kísérlet és kedvtelés, már szériában készülnek. A természetes anyagok használata azonban önmagában nem elég, az sem mindegy, hogy miből készül a ház.

A klímaváltozás hatásaival ma már a kivitelezőknek is komolyan számolniuk kell. Nem ritka, hogy épp emiatt 35 centiméteres hőszigeteléseket építenek be a tetőkbe. Az energiaoptimalizálásnak tehát a klímaváltozás miatt egyre nagyobb szerepe van.

Milyen az igazán energiahatékony ház?

Nemcsak pénztárcánk kímélése, hanem a klímaváltozás miatt is egyre fontosabb, hogy épületeink kibocsátását csökkentsük. Ezt már azzal is elérhetjük, ha jól tervezzük meg házunk alapterületét.

Miskolczy Imre energetikai tanácsadó szerint energetikai szempontból kedvezőbb egy 2 x 70 négyzetméteres emeletes családi ház, mint például egy 1 x 140 négyzetméteres, lapos, kiterülő épület.

Ugyanis annál kedvezőbb energetikailag egy épület, minél kisebb a lehűlő felület és a fűtött térfogat aránya. Hozzátette, az épületet üvegezéssel érdemes megnyitni, mert mindez háromrétegű üvegezésnél már nem energiaveszteséggel, hanem energianyereséggel jár nekünk télen.

A szigetelőanyagok közül ma már egyre több környezetbarát. Ha például nem szeretnénk kőzet- és üveggyapotot használni, választhatunk helyette papírdarálékot is.