Az első negyedévben és márciusban is 2,0 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal emelkedtek az árak – tájéjkoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Közölték, a szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,5 százalék volt, az előző hónaphoz képest 0,2 százalékkal emelkedett a változékony árú termékektől megtisztított szűkebb kosárra számolt árszínvonal.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője elmondta: átlag fölött drágultak az élelmiszerek, ebben még érződik a tavaly őszi áremelések hatása is. Februárhoz viszonyítva átlag fölött emelkedett a friss zöldségek és gyümölcsök ára. Az üzemanyagárak ugyanakkor havi és éves összevetésben is csökkentek – jelezte.

Egy év alatt, 2017. márciushoz viszonyítva az élelmiszerek ára 4,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 27,0, a vaj, vajkrém 14,2, a száraztészta 11,1, a tejtermékek 6,9, a tej 5,9, a kenyér 5,6 százalékkal drágult. A cukor 18,1 százalékkal olcsóbb lett. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt. A háztartási energia 1,4, ezen belül a tűzifa 13,3, a palackos gáz 5,4 százalékkal drágult, az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

A szolgáltatások ára átlagosan 1,1, a ruházkodási cikkeké 0,3 százalékkal emelkedett. Az egyéb cikkekért – gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek – 0,4, ezen belül a járműüzemanyagokért 2,0, a tartós fogyasztási cikkekért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette: a továbbra is gyenge árnyomásra utal, hogy a maginfláció 2,5 százalék volt, míg a kosárba tartozó termékek és szolgáltatások árai mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek februárhoz képest. Az igen dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban. 

Gyorsulhat az infláció

Az elemző úgy vélte, a következő hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt gyorsulhat az infláció, így az év közepére átmenetileg megközelítheti a 3 százalékos inflációs célt, amit az okozott, hogy az üzemanyagárak a tavalyi év közepén jelentősen csökkentek, így a viszonyítási bázis alacsony lesz. Az év eleji célzott áfa csökkentések is támogatják az alacsony inflációt. Az év végére az infláció ismét kissé mérséklődhet, így idén átlagosan 2,5 százalékos inflációra számít a Takarékbank, azonban a gyorsuló belső kereslet és a bérköltségek növekedése miatt az infláció nagyobb gyorsulást is mutathat, bár ennek még nem mutatkoznak jelei.

Suppan kifejtette: ezzel szemben a viszonylag alacsony olajárak és tartósan alacsony importált infláció fékezhetik az árak emelkedését. Emiatt az MNB egyelőre középtávon nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, így a Monetáris Tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával. Jövőre azonban már tartósan elérhető lesz a 3 százalékos inflációs cél.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője hangsúlyozta, ahogy azt előzetesen várták, az infláció lassúságához a tavalyi magas bázis, a célzott áfa-csökkentések, az alacsony importált infláció, valamint az olcsóbb üzemanyagárak is hozzájárultak. A lassú infláció jelensége minden bizonnyal átmeneti lesz, azonban a kérdés, hogy mikor gyorsul fel szemmel láthatóan és érdemben a KSH által mért infláció. Az egyértelmű, hogy piac már régóta az infláció erőteljesebb gyorsulására számít, ami a Bloomberg adataiból is látszik, hiszen tavaly szeptember óta folyamatosan magasabb inflációt vár a piac, mint amit a KSH riportál (egyetlen kivétel a januári adat).

Mint mondta, az összességében még mindig cél alatt lévő inflációs mutató továbbra is fontos érve maradhat az MNB-nek a laza monetáris politika fenntartása mellett. A feltétel nélküli kamatcsere (MIRS) tenderek és a jelzáloglevél-vásárlások az elkövetkező hónapokban tovább folytatódnak. Ezen eszközök segítségével a jegybank a hozamgörbe középső és hosszú részén szeretné mélyen tartani az állampapírhozamokat.

Stagnáló kamatkiadások

Ami pedig a kamatkilátásokat illeti, várakozásuk szerint a bankközi kamatlábak a jelenlegi szinteken stagnálhatnak az idei évben, és csak 2019 második felétől várják, hogy emelkedésnek indulnak a bankközi kamatok. A globális infláció alakulása és az Európai Központi Bank monetáris politikája továbbra is fontos meghatározó tényezője marad a hazai kamatpolitikának, amelyek azt is eredményezhetik, hogy a jelenleg vártnál még később kezdenek emelkedni a kamatok Magyarországon.