Az elmúlt egy évben Dániában és Izraelben tűzték ki célul kormányzati szinten, hogy valamilyen mértékben készpénzmentesítik a pénzforgalmat.

Dániában például a kormányzati tervek szerint 2016-tól nem kötelesek készpénzt elfogadnia ruházati boltok, benzinkutak, éttermek.

Izraelben háromlépcsős tervet dolgoztak ki a készpénzmentesítésre, és még 2014 szeptemberében létrehoztak egy bizottságot ezzel a céllal. Svédországban ugyan nincs konkrét kormányzati célkitűzés az ügyben, ám a skandináv ország így is egyre nagyobb lépésekkel halad a készpénznélküliség felé, hiszen nem lehet készpénzzel fizetni a tömegközlekedésért, és néhány bank is beszüntette a készpénzkiadást.

Svédországban korábban a templomokban is bankautomatákat szereltek fel, hogy helyben ki lehessen venni 50 koronát, és adományként betenni a perselybe. Mára eltűntek az automaták és a perselyek is, mert nincs rájuk szükség, az emberek mobillal küldik az adományokat. A legújabb technikai csoda a Swish nevű applikáció, ami még egyszerűbbé teszi a pénzmozgást. A bolhapiacon a svédek úgy vásárolnak, hogy az appba írják be az eladó telefonszámát és az összeget, a pénz pedig máris a számlán van. Stockholmban a hajléktalanokat is kártyaolvasókkal látták el, hogy a helyi hajléktalanújságot ilyen módon is tudják árusítani.

Viszonylag nagy a kártyás elfogadási hálózat Magyarországon, a készpénzmentesség társadalmi elfogadottsága azonban még gyerekcipőben jár – mondta Suppan Márton, a Peak Financial Services igazgatója a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Varga Lóránt, a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi infrastruktúra- és pénzforgalom-fejlesztési főosztály vezetője a műsorban arról beszélt, hogy a lakossági fizetések 75-80 százaléka még készpénzben zajlik, ez magas arány. Egyetértett azzal, hogy nálunk az elektronikus pénzforgalmi szolgáltatásokhoz való hozzáférés viszonylag jó, a felnőtt lakosság több mint 75 százalékának van bankszámlája vagy bankkártyája, ehhez képest azonban mégis magas a készpénzhasználat.

Sok a bankkártya-tulajdonos, mégis szeretünk készpénzzel fizetni

A készpénzes fizetés az országnak hosszú távon sokba kerül – húzta alá, és rámutatott, hogy egy 2010-es felmérés szerint összességében évi 400 milliárd forintot költünk közösen arra, hogy készpénzzel fizethessünk.

A készpénz azért drága, mert azt elő kell állítani, és minden gazdasági szereplőnél megjelenik a költség. Magas a változó költsége, vagyis ahogy nő a gazdaság, úgy nő a pénzforgalom is, így egyre többet kell előállítani, valamint szállítani.

Elektronikus fizetés esetén van ugyan egy kezdeti költség – például az informatikai rendszerek –, utána viszont szabadon növelhető a tranzakciók száma, egy tranzakcióra jutó költség meredeken csökken – magyarázta a szakember.

Suppan Márton úgy vélte, az emberek nem szívesen lépnek ki komfortzónájukból, így a kényszer hatásával tehát élni kell, és képezni kell az embereket ahhoz, hogy változás következzen be.

Hogyan lehetne elérni a teljes készpénzmentességet itthon?

Ha a pénz az államkasszában maradna, növekvő tendenciáról beszélhetnénk, és az emberek a bőrükön érezhetnék a változást, akár adócsökkentés formájában – mondta Suppan Márton. Varga Lóránt hozzáfűzte, hogy bár magas a készpénz aránya, de az elmúlt öt évben jelentős fejlődés figyelhető meg. A bankkártyás fizetések 25 százalékos mértékben emelkednek évente, 2012-től kezdve.

Kiemelte: van  pénzforgalom-fejlesztési stratégiája Magyarországnak, ám ennek alapja az, hogy legyen szabad a választás.

Az azonnali fizetés megteremtése Magyarországon nem távoli cél: 2019. július 1-jén vezetik majd be az új rendszert, mely hasonlatos a fentebb említett svéd fizetési rendszerhez, amelynek segítségével másodpercek alatt megtörténik a pénzmozgás két bankszámla között – mondta Varga Lóránt.