Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese elmondta, hogy a krónikus inszomnia rövid idő után a hétköznapi tevékenységeinkre is kihat. Nyűgösség vagy a hangulati ingadozás és koncentrációs zavar is jelentkezhet. A koncentrációs zavar ráadásul megnöveli a hibák és a balesetek előfordulásának kockázatát is.

Az egyetemi docens azt javasolja, ha már legalább egy hónapja fennállnak a tünetek, forduljunk háziorvoshoz, hogy kiderüljön, mi áll a háttérben. A házi praktikák alkalmazása helyett az okokat kell megszüntetni – hangsúlyozta.

Társbetegségként is jelentkezhet az álmatlanság

Inszomniáról akkor beszélünk, ha akkor sem tudunk aludni, amikor egyébként lenne erre lehetőségünk. Van, hogy már elaludni sem tudunk este, ám az is előfordul, hogy éjjel vagy kora reggel felébredünk, de nem tudunk visszaaludni. Jellemző továbbá, hogy nem érezzük kielégítőnek az alvásunkat.

Az álmatlanság társbetegségként is jelentkezhet például magas vérnyomással, elhízással vagy pszichiátriai betegségekkel, miközben krónikussá válva maga is sokféle testi és pszichés betegséget idézhet elő. Magyarországon a tartós munkaképesség-csökkenés egyik leggyakoribb oka a depresszió, a 2-es típusú cukorbetegség a 21. század egyik legnagyobb jelentőségű betegsége, a legtöbb ember halálát pedig a szív- és érrendszeri betegségek okozzák.

Ezek mindegyikénél az alvászavar az egyik legfontosabb rizikófaktor. Az inszomnia tehát ok és következmény egyaránt lehet, így érdemes mielőbb tisztázni, hogy mi áll a hátterében – emelte ki Purebl György.

A probléma gyökerét kell feltárni 

A különböző praktikák inkább ártanak, mint használnak, többnyire összezavarják a bioritmust, és elősegítik az alvászavar tartóssá válását. Évszázadok óta ugyan használnak bizonyos gyógynövényeket, mint a macskagyökér vagy a citromfű az alvás elősegítésére, ám mind az európai mind az amerikai alvástársaság irányelve kifejezetten ezek mellőzését javasolja.

Úgy vélik ugyanis, hogy az alvászavar nem tehető rendbe egy pótszerrel, a probléma gyökerét kell megszüntetni, ami az életünk rendezésével, illetve társbetegségek esetén a többi kórkép kezelésével valósítható meg. Az alkohol fogyasztása sem javasolt, mert bár elaltat, de a bomlásterméküknek ébresztő hatása van.

Többféle kezeléssel orvosolható a probléma

A kezelést attól függően határozzák meg, hogy mi áll az inszomnia hátterében. Amennyiben van valamilyen társbetegség – például pajzsmirigybetegség – azt kezdik el kezelni. Emellett alváshigiénés tanácsadásban is részesülhet a páciens, ahol segítséget kap, hogyan tudná úgy alakítani az életét, hogy kielégítő legyen az alvása. Már az is sokat segít a szakember szerint, ha mindig ugyanabban az időpontban étkezünk.

A krónikus alvászavar kezelésére a kognitív viselkedésterápia a legalkalmasabb módszer. Ez segít abban, hogy megbirkózzunk azokkal a gondolatokkal, amelyek fenntartják az alvászavart. Purebl György hangsúlyozta, az altatók arra valók, hogy átsegítsenek egy nehéz időszakon, négy hétnél azonban nem szabad tovább szedni ezeket a készítményeket. Az alvászavarok mintegy egynegyedében nincs társbetegség, ilyenkor az életmód átalakítása jelenthet hathatós megoldást.

Az életkor előrehaladtával nő az inszomnia előfordulásának gyakorisága. Az alvás azonban nem az öregedés miatt, hanem a helytelen életmód következtében romlik el – hangsúlyozta az egyetemi docens. Mivel idősebb korban már jelentősen gyakoribb a társbetegségek előfordulása, így nagyobb eséllyel jelenik meg alvászavar is.