Az eseményt az Alapvető Jogok Biztosa Hivatala (AJBH) és a Levegő Munkacsoport rendezte a német Deutsche Umwelthilfe civil szervezet és a Dán Ökológiai Tanács közreműködésével.

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes a sajtótájékoztatón kiemelte, hogy a lakossági fűtés szociális nehézségei sem adhatnak alapot más emberek alapvető és egészségét érintő jogainak sérelméhez. Az államnak e téren a támogató, ellenőrző és akár tiltó eszközök arányos alkalmazásában legalább akkora felelőssége van, mint az érintett lakosságnak. Az Európai Unió (EU) szabályai erre nézve számos elvárást tartalmaznak - tette hozzá.

Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadó irodájának vezetője úgy vélekedett, hogy a hatalmas károk ellenére nem elég hangsúlyos a szemléletformálás, a hatósági fellépés és a jogalkotás a levegőtisztaság védelmére.

Garaguly István, az AJBH jogi főreferense ismertette: a legutóbbi ombudsmani vizsgálatok arra mutattak rá, hogy jogalkotási lépések szükségesek a szállópor csökkentése érdekében. Mint fogalmazott, megfelelő jogszabállyal korlátozni kell a legszennyezőbb fűtőanyagok lakossági forgalmazásának lehetőségét, az avarégetést pedig általánosan tiltani szükséges legalább azokon a területeken, ahol a zöld hulladék kezelésének a megfelelő módja biztosított a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás keretében.

Kare Press-Kristensen, a Dán Ökológiai Tanács szakértője azt hangsúlyozta, hogy a szilárd tüzeléssel járó légszennyezések az embereket megbetegítik, ezért sürgetőnek tartja a környezetkímélő fűtési módok elterjesztését, az épületek szigetelését, valamint a lakosság széles körű és hatékony felvilágosítását.

A sajtótájékoztatón kiadott közleményből kiderült, hogy az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tavalyi levegőminőségi jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti elhalálozását okozza a légszennyezés, az azzal összefüggő megbetegedések száma pedig meghaladhatja az évi egymilliót.