Tavaly, a második félévében 4800 új társasházi lakást adtak el Budapesten. Az első félév 4300-as darabszámával együtt az egész éves értékesítési volumen így 9100 lakást ért el. Utoljára 2006-ban volt ilyen magas szinten a kereslet: a csúcsidőszak 2003-2006 között az eladott újépítésű lakások száma éves szinten meghaladta a tízezret.
Érdemes még összevetni a 2012-es mélyponttal is, amikor mindössze 1500 ingatlan talált gazdára. A látványos robbanás 2016-ban indult, amikor egy év alatt 56 százalékos növekedéssel, 6400 volt az értékesített új lakások száma. Ezt a bővülést sikerült majdnem tavaly is megismételni. Két év óta – a fővárosban akkorra már amúgy is élénkülő keresletet – a megemelt csok támogatás, illetve az 5 százalékra csökkentett áfa indukálta kínálatbővülés fűti.
Itt adták el a legtöbb lakást
A legtöbb lakást, közel 2700-at a XIII. kerületben adták el tavaly, amit a XI. kerület követ 1600 ingatlannal. A 900-as darabszámmal büszkélkedő IX. kerülettel együtt ez a három városrész adta az összes értékesítés közel hatvan százalékát.
„Ha azt nézzük, hogy idén hány új lakást terveznek átadni, ugyanez a sorrend az élen, ráadásul a tavalyi eladásokhoz nagyon közeli volumenekkel. A közel 9000, várhatóan megépülő új budapesti ingatlan több mint kétszerese a tavalyinak” – mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője.
„Ráadásul adatbázisunkban már most tízezer feletti megépülő lakást látunk 2019-re is. Addig tehát mindenképpen kitart a lakásépítési lendület” – jósolja Valkó Dávid. Kérdés ugyanakkor, hogy mi lesz a 2016-ban eredetileg négy éves időtávra bevezetett ösztönzőkkel. Ha 2020-tól újra 27 százalékra emelkedik az új lakások áfája, az további áremelkedést generál ebben a szegmensben. Félő, hogy ez a mostani keresleti boom végét jelentené, s így középtávon – mivel a használt lakások árát is nagyban az újaké húzza fel – mindjobban a lakásbérlet felé terelné az embereket.
Fejlesztési potenciál pedig bőven van Budapesten. Az OTP Jelzálogbank adatbázisában jelenleg 72 olyan beruházás szerepel, 14 ezer lakással, amelyek megépítését a sajtóban vagy honlapjukon már bejelentették a beruházóik. Nagy részük átadásával azonban csak 2019 után lehet számolni, s értékesítésük sem kezdődött még el. Ha az áfaszint maradna 5 százalékon, s a kereslet is kitartana a mostani szinten, ezek hamar „aktivizálódhatnának” majd.
Itt is a XIII. kerület viszi a prímet, ahol 17 helyszínen 5100 lakás építése áll előkészítés alatt, s az önkormányzat tervtanácsa elé az elmúlt bő egy évben további mintegy 2500 lakás került. A XI. kerületben 9 projekt keretében 3500 lakás van „betárazva”, s ezer feletti lakásszám várható még a IX. és a X. kerületekben is.
Kevés az azonnal költözhető lakás
„Ha csak a jelenleg értékesítés alatt álló, kétlakásosnál nagyobb projekteket nézzük, abból közel 440-et tartalmaz adatbázisunk, s ebből 170 értékesítése tavaly indult el. A rögtön költözhető készlet ugyanakkor mindössze 280 lakást számlál főváros szerte, s ez rekord alacsony szintet jelent. Nyolc éve nagyjából egyenletesen csökken az akkori 3800-as értékről” – elemzi a helyzetet az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci elemzője. Épülőfélben lévő lakások közül 4900 keresi tulajdonosát, s további háromezret lehet tervasztalról, építési engedéllyel rendelkező projektben megvásárolni. A piacon lévő, építés alatt álló, illetve tervasztalról árult készlet évek óta bővül, ugyanakkor a kereslet élénkülése egyelőre meghaladja ezt. Így, ha az összképet nézzük, egyelőre nem lehet túlkínálatról beszélni.
