Az elektroszmog nem összekeverendő a hagyományos értelembe vett szmoggal. Előbbi nincs fizikai részecskéhez kötve, míg a levegőszennyezésnek a szállóporhoz van köze. Az elektroszmog sokkal inkább egy gyűjtőfogalom, ami alatt az elektromos kütyük és az elektromágneses jelenségkör zavaró hatásait foglalja magában, amely mindenütt jelen van a Földön.

Nem lerágott csont!

Sokszor találkozni ugyanazon állításokkal a témával kapcsolatban, ám van új a nap alatt, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy nincs egyetemleges szabályzása a jelenségnek, nincs globális törvény, ami keretek közé szorítaná.

Számtalan kutatás foglalkozik a témával, amelyek olykor vészjósó adatokat tárnak a nyilvánosság elé. A legriasztóbb az egészben pedig az, hogy valójában senki sem ismeri még a jelenkorra jellemző, elképesztő mértékű elektromágneses szmog szervezetre gyakorolt hatását. Ahhoz, hogy ez mérhetővé váljon, legalább két generációnak el kell telnie. Viszont számos kutatás támasztotta már alá azt, hogy hatással van rá, méghozzá bizonyos mennyiség felett károsítja.

Amit eddig biztosan tudni az elektroszmogról, hogy más most háromszor akkora terhelés éri az emberi szervezetet általa, mint öven évvel ezelőtt. Az elektroszmogra érzékenyebb embereknél alvászavar, fejfájás, állandó fáradékonyság léphet fel, valamint a gyenge immunrendszer is ide sorolható.

Mit mondanak a rákkutatók?

A szakemberek eddig nem tudtak olyan egyértelmű negatív hatásokat megállapítani, amelyek nagyobb aggodalomra okot adnának. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség a közelmúltban ennek ellenére a lehetségesen rákkeltő kategóriába sorolta az elektroszmog jelenséget. De még ez sem komoly kockázat.

A szakértők szerint egyedül az adhat okot az aggodalomra, hogy ma még nem ismerjük elektronikai eszközeink hosszú távú hatásait. Valószínűleg mindenki hallott már azokról a feltételezésekről, miszerint a telefon befolyással van az agyhullámokra, ahogy talán azt is, hogy a sugárzása rákot okozhat. Viszont az első olyan generáció, amelyik mobiltelefonnal a zsebében, kezében nőtt fel, az a mostani húszéveseké. Így a kütyük által okozott hatásokat csak évtizedek múlva lehet mérni.

Mert az meglehet, hogy rövidtávon közvetlenül észrevehető hatásai nincsenek vagy alig adódnak, viszont, hosszú távon és nagyon hosszú ideig tartó besugárzásnál szinte ki van zárva, hogy a kütyüknek ne legyen valamilyen biológiai hatása.