Január elsején indult az új cafeteria periódus, és bár a munkavállalók jellemzően a nettó juttatás értéke alapján döntenek, a munkáltatóknak egyéb szempontokat is figyelembe kell venniük. A tapasztalatok azt mutatják, hogy kiemelkedően népszerű juttatási forma mind a munkaadók, mind pedig a munkavállalók körében a munkáltató által adómentesen nyújtható lakáscélú támogatás. Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezések elmulasztása komoly következményekkel járhat.
Fontos feltétel, hogy a munkavállaló köteles a saját lakásával összefüggő körülményeket igazolni úgy, hogy a megfelelő iratokat, bizonylatokat a munkáltató rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor a munkaadó felelőssége, hogy azokat – akár házon belül, akár egy külső szolgáltató bevonásával – megvizsgálja és elbírálja az igényét az adómentes támogatás folyósításával kapcsolatban.
Jogvesztő határidők
A munkáltatónak szükséges figyelemmel lennie arra is, hogy lakás vásárlása esetén a folyósítás évét követő május 31-ig, valamint építés, alapterület növelés, korszerűsítés valamint akadálymentesítés esetén a folyósítás évét követő második év május 31-ig rendelkezzen a támogatás folyósításáról a hitelintézet által kiállított igazolással. Ha ezeket a lépéseket elmulasztják, akkor a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül, és az adóalap, valamint a járulékalap, a folyósított támogatás húsz százalékkal növelt összege lesz.
Érdemes tisztában lenni azzal is, hogy a már említett határidők jogvesztőek, vagyis azok elmulasztása esetén az adóhatóság egy esetleges vizsgálat során várhatóan nem tekint majd el a támogatás adóköteles jövedelemmé történő átminősítésétől.
„Tekintettel a juttatási forma népszerűségére, egy esetleges átminősítés nagyszámú munkavállalói igény esetén számottevő összegű adókockázatot jelenthet mind a munkáltató, mind a munkavállaló terhére. Kérdés a mulasztás kinek a hibájából ered. Fontos, hogy a munkavállalók már a választás, igénylés pillanatában tisztában legyenek a jogkövetkezményekkel, ha nem tesznek meg mindent annak érdekében, hogy a szükséges dokumentumok időben rendelkezésre álljanak. Előfordulhat, hogy a munkáltató hibázik, ami a jelentős és utólagosan keletkező adókötelezettség miatt nem csak a céget, intézményt terhelő adófizetést vonja maga után, hanem jelentős adminisztrációval is jár, emellett pedig a munkavállalókat terhelő személyi jövedelemadó és egyéni járulékok miatt az alkalmazottak elégedettséget is negatívan befolyásolhatja” – mutatott rá Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Magyarország adó- és jogi osztályának igazgatója.
A Deloitte szakértője éppen ezért azt javasolja, hogy az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás nyújtása esetén a munkáltatók még időben, a cafeteria szabályzat elkészítésekor, felülvizsgálatakor, de legkésőbb a május 31-i határidőt megelőzően vizsgálják felül gyakorlatukat, és ha szükséges intézkedjenek annak érdekében, hogy a kedvezőtlen adókövetkezményeket elkerüljék.