Jánosi Gergely, az OVB Magyarország ügyvezető igazgatója a kutatás kapcsán a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta: nagyon kevesen foglalkoznak havi szinten is a pénzügyekkel, állami támogatásokkal pedig még kevesebben.

Ott vannak például a lakás-takarékpénztárak, amelyek tényleg elég jó kondíciókkal bírnak, még európai viszonylatban is, mégis a lakosság nagyjából 20 százaléka használ ilyen konstrukciót, pedig a lehetőség adott, és a jövő szempontjából is kiemelten fontos.

Ugyanakkor kiemelte: a rendszeres megtakarítók nagy részének az jelenti a spórolást, hogy ott hagyja a pénzt a bankszámlán. Abban az esetben viszont, ha az ember hosszú távon szeretne befektetni, akkor erre a folyószámla nem alkalmas, mivel nem hoz semmilyen hozamot, nem is ez a lényege.

Csányi Melinda pénzügyi tanácsadó arról számolt be, hogy tapasztalata szerint az elmúlt években azok a családok, amelyek megkéstek a takarékoskodással, azzal fordulnak hozzá, hogyan tudnák ezt megelőzni gyermekeik esetében, hogy ők már tudatosan készüljenek a jövőjükre.

A gyerekek esetében fontos, hogy már az „anyanyelvvel együtt” megtanulják a takarékoskodást, és a zsebpénzből is tudjanak félretenni.

Véleménye szerint érdemes „elmenekíteni” magunktól a pénzt, ugyanis ha könnyen hozzáférhető a megtakarítás, akkor mindig el fogjuk költeni valami váratlan kiadásra.

Lőrinczi Csaba Zsolt pénzügyi tanácsadó tapasztalata szerint az embereknek nagyon különböző terveik vannak a nyugdíjas évekre: vannak, akik utazgatnának, mások inkább az unokákkal lennének és így tovább. Mindenesetre azzal mindenki számol, hogy az állami nyugdíjon kívül más kiegészítő termékre is szüksége lesz majd tervei megvalósításához.

Nagyon fontos tudni, hogy az állam egyes konstrukciókhoz 20 százalékos adójóváírást ad, összességében évi 280 ezer forint kedvezményt lehet igénybe venni. Ez pedig egy hosszú ideig tartó és tudatos tervezés végén egész szép kis vagyon lehet.