A VIII. kerület önkormányzata megnehezíti, hogy újabb lakásokat adjanak ki az Airbnb vagy hasonló szolgáltatások keretében, ugyanis a közgyűlés beleírta a településkép védelméről szóló, szeptemberben elfogadott rendeletébe, hogy a társasházak szervezeti és működési szabályzatába is bele kell írni, hogy megengedik a lakások szálláshelyként való kiadását.
Weisz Gábor, a Magyar Közös Képviselők Egyesületének vezetője a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, rengeteg panasz érkezik az egyesülethez, főleg a budapesti szórakozóhelyek környékén lévő utcákból. A bejelentésekből kiderül, az Airbnb szolgáltatást igénybe vevők nagy része nem tartja be azokat a normális viselkedési normákat, amelyek elvárhatóak egy életközösségben élő embertől: rongál, hangoskodik, szemetel, zavarja mások nyugalmát.
Nemrégiben módosították a társasházi törvényt, miszerint a nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítási módjának megváltozását csak kiemelt esetekben kell a tulajdonos közösségnek előre jóváhagynia – a szálláshely nem tartozik ide.
Konzultáción döntöttek a szigorításról
Dr. Sára Botond, a VIII. kerület alpolgármestere a műsorban elmondta: év elején elindítottak közrend és közbiztonság témakörben egy konzultációt, melyben a 11 ezer válaszadó több mint 80 százaléka – mintegy 9 ezer ember – azt az igényt fogalmazta meg, hogy a közösségi együttélés szabályait szigorítani kellene.
Ennek egyik témaköre volt az Airbnb-vel kapcsolatos kérdés is, így a funkcióváltás bejelentési eljárásában akkor adnak ki engedélyt, amennyiben a szervezeti és működési szabályzat kifejezetten engedélyezi a lakás ilyen jellegű funkcióval való hasznosítását – fűzte hozzá Dr. Sára Botond.
Hozzátette: alapesetben ez egy bejelentési kötelezettséggel járó tevékenység, így például az ott élő közösség hozzájárása szükségszerű. Van olyan ugyanakkor, aki ezt a tevékenységet úgy folytatja, hogy nem jelenti be az önkormányzatnál, ezeket az eseteket fel kell kutatni – mondta az alpolgármester.
Kollin Gergely, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének budapesti régióinak vezetője a műsorban úgy fogalmazott: ezt a tevékenységet véleménye szerint nem betiltani, hanem újra kell szabályozni.
2010 és 2016 között meghatszorozódott, vagyis 2000-ről 11 ezerre nőtt Budapesten a rövidtávú lakáskiadásra felajánlott lakások száma. Ezzel a szállodai szobák több mint a felével rendelkezik kapacitás tekintetében ez a terület – tette hozzá.
Véleménye szerint ugyanakkor a versenyre szükség van, vannak vendégek, akiknek nincs is arra igényük, hogy szállodában lakjanak, de sokan összehasonlítják a szolgáltatásokat. A feltételeknek egyenlőnek kell lennie – húzta alá.
Barcelonában nem is adnak ki újabb engedélyeket. Amszterdamban hatvan napban korlátozták a rövidtávú lakáskiadást, és vészhelyzet esetén előírnak egy hívószámot. Bécsben és Salzburgban fontolgatják, hogy ott, ahol több mint 5 lakás van, nem engedélyezik ezt a tevékenységet. Brüsszelben – ahol egyébként sok az üzleti turista és a bérleti árak az egekbe szöktek – megjelöltetik a rövidtávon kiadott lakásokat. Az Egyesült Államokban, San Franciscóban bevezették a FairBnb-t, melynek keretein belül szigorúan betartatják az együttélés szabályait – sorolta a nemzetközi példákat Kollin Gergely.
Izsák Orsolya társasházi jogász jónak tartja azt a megoldást, amely mellett most a VIII. kerület önkormányzata döntött. Az együttélés szabályainak megtartása és betartatása mellett lehet csak megfelelően működni – jelentette ki a szakember.
Ha kikötötték a szabályzatban, hogy korlátozzák az ilyen típusú működést, vagy nem járulnak hozzá, ám mégis kiderül, hogy kiadták a lakást, akkor birtokvédelmi eljárásnak van helye – fűzte hozzá.
Van eszköz az önkormányzat kezében tehát, amellyel hasonló rendeletalkotással több százezer ember problémájára lehet megoldást találni – mondta Izsák Orsolya.
