A felmérést az Európai Központi Bank kezdeményezte. Az első hullámra 2010-2011-ben került sor a válság után, majd 2014-ben volt megismételték a felmérést, most pedig valamennyi résztvevő országban zajlik a felmérés harmadik hulláma – mondta el Janák Katalin, a KSH Életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztályának főosztályvezetője.
Hozzátette: a felmérés az eurozóna országaira kötelező érvényű. Magyarország 2014-ben csatlakozott a programhoz, amely egy reprezentatív lakossági felmérést jelent; összesen 345 településre megy ki körülbelül 280 összeíró két és fél hónapon keresztül mintegy 15 ezer háztartást keresnek meg. A válaszadás önkéntes és név nélküli, a címeket véletlenszerűen választják ki – húzta alá.
Janák Katalin hozzáfűzte, hogy az összeírás október 2-tól december 15-ig zajlik, melynek során a válaszadás vagy személyesen történhet, de interneten is van mód válaszolni október hónap folyamán. A kikérdezési idő fél-ez óra, és ezt ellentételezik egy-egy 1000 forintos ajándékutalvánnyal minden sikeres személyes kikérdezésnél. A teljes felmérés végén tabletek kerülnek kisorsolásra a válaszadók között – mondta el Janák Katalin.
A felmérés során feltett kérdésekkel kapcsolatban azt mondta: a háztartási pénzügyi helyzetére, eszközeiknek – ingatlan, jármű, folyószámla, lekötött betétszámla – , kötelezettségeiknek a viszonyára kíváncsiak esősorban, emellett a háztartás gazdálkodási egyensúlya is lényeges, így vizsgálják a bevételeket és a kiadásokat is.
Dr. Zsótér Boglárka, a Corvinus Egyetem oktatója és kutatója a műsorban arról beszélt, hogy folyamatosan kutatják a fiatalok, illetve a teljes lakosság pénzügyi és fogyasztói magatartását. Eddig megállapították, hogy a lakosságot nem lehet egy homogén csoportként kezelni, legyen szó megtakarításról, költekezésről vagy hozzáállásról és ugyanez igaz a fiatalokra is: a 18-35 éves korosztályt vizsgáló kutatás egyik fő következtetése az volt, hogy különböző csoportokban kell velük kapcsolatban gondolkodni.
Sokan nem reális célokat tűznek ki
A válaszadók körülbelül 50 százaléka azt mondta, hogy van valamilyen pénzügyi célja, ugyanakkor nagyjából ennek a fele az, akik nem reális célkitűzéseket vállalnak, így ők a legsérülékenyebb csoport. Jellemző rájuk, hogy egyedül, vagy mások hozzák meg pénzügyi döntéseiket, és megfigyelhető, hogy ezek a döntések sokszor a családon belül történnek – mutatott rá Dr. Zsótér Boglárka.
Kiemelte: a megkérdezettek 50 százaléka rendelkezik valamilyen megtakarítással, amelyet rendszerint folyószámlán vagy készpénzben tart, a másik 50 százalék azonban semmilyen megtakarítással nem rendelkezik. Ennek oka a pénzügyi tudás alacsony szintje, vagy a rossz családi minták – fűzte hozzá.
Van egy olyan csoport, akik úgy gondolják magukról, hogy tudatosak, bizonyos helyzetekben mégis úgy döntenek, hogy vásárolnak, és ilyenkor nem mindig a legolcsóbbat veszik meg, vagyis impulzus alapján döntenek. Ezt a hedonista felfogást szorongás követi sok esetben – mutatott rá a szakember.
