Az élénkülő lakáspiacon ritkán esik szó annak szürkezónájáról, azaz az üresen álló, lakatlan lakásokról, pedig ezek is fontos szerepet játszanak a lakáspiac helyzetében. Számuk jelentősen nőtt az elmúlt öt év alatt, ám az országon belül komoly eltérések vannak - derül ki az ingatlan.com friss elemzéséből, amely a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) júniusban megjelent mikrocenzusának adatait dolgozza fel. Az országban közel 4,4 millió lakás van, amelyek 12,5 százaléka lakatlan, ez több mint félmillió lakást jelent.
Az üres lakások aránya a nyolcvanas évekig öt százalék alatt volt, majd a rendszerváltás után kezdett emelkedni. Ebben szerepet játszik többek között az, hogy a legkisebb településekről sokan a városokba költöznek, az ottani lakásaikra pedig nincs vagy legalábbis nagyon visszafogott az igény. Balogh László azt mondta: az üres lakások jelentős aránya arra utal, hogy a meglévő lakások egy része nem felel meg az igényeknek, mert rossz állapotúak, valamint nem azokon a településeken, városokban vannak, ahol lenne rájuk kereslet. Ez viszont komoly szerkezeti problémákat jelent a lakáspiacon belül.
Felkerülhetnének a térképre
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint azonban olyan városokban is vannak üresen álló lakások, ahol még lenne is kereslet rájuk, például volna igény a fővárosban és a nagyobb vidéki városokban, főként az egyetemvárosokban az „extra” ingatlanokra. Ezek piacra kerülésével kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. Budapesten idén például leginkább az 40-60 négyzetméteres alapterületű téglaépítésű lakásokat keresik, az árak terén pedig a 15-20 millió forint közötti értékű ingatlanok a legkeresettebbek. Debrecenben a legnépszerűbbek az 50-70 négyzetméteres szintén téglából épült lakások, a legnépszerűbb lakások ára pedig a 13-16 millió forintos sávban mozog. Szegeden a 45-65 négyzetméteresek Győrben pedig az 50-60 négyzetméteres lakások a legnépszerűbbek, a legkeresettebb ártartomány pedig 9-12 és 13-28 millió forint között mozog ezekben a városokban.
Az összes lakatlan lakásnak csak a 19,5 százaléka volt a fővárosban 2016-ban, szemben a 2011-ben mért 25 százalékkal. Budapesten belül az üres lakások aránya 12 százalék alá csökkent a 2011-ben mért 13 százalékról. Balogh László szerint ez összhangban van a budapesti lakáspiac több mint két éve elindult élénkülésével. Az egyre nagyobb kereslet miatt ugyanis a korábban lakatlan lakások is kiadó- vagy eladósorba kerültek, és beköltöztek a bérlők vagy vásárlók. Jól látszik a statisztikából az is, hogy a lakatlan lakások száma községekben, nagyközségekben nőtt leginkább. Ezeken a településeken belül a lakatlan lakások aránya a 2011-es 13 százalékról 15 százalékra nőtt, vagyis az összes lakás közel hatoda üres.
A szakember azt is elmondta, hogy a lakáspiaci élénküléssel összhangban van a lakatlan lakások helyzete. A pörgés az országon belül elsőként Budapesten indult el, a vidéki nagyvárosok késleltetve kezdett élénkülni a lakáspiac, így a legnagyobb vidéki városokban, elsősorban az egyetemvárosokban és a gazdaságilag fejlett térségekben a lakatlan lakások száma csökkenni fog. Közben pedig a községekben még több lehet a lakatlan lakás.
