A fővárosi vízről számtalan legenda, illetve tévhit él a köztudatban: sokan úgy hiszik, hogy a budapestiek karsztvizet isznak, holott az EU-ban Magyarországon a legmagasabb a parti szűrésű vizek felhasználása az ivóvízkészletben – ennek megfelelően a főváros ivóvizének 99 százaléka efféle kutakból származik.
Ez azt jelenti, hogy a Duna, mint egy remek vízellátó képességű folyó a két partján az évezredek során olyan vízadó réteget alakított ki, ami nem is lehetne alkalmasabb arra, hogy rendkívül jó minőségű vizet termelhessünk belőle, méghozzá megfelelő mennyiségben – mondta el Balogh Zsolt, a Dunamenti Regionális Vízmű Zrt. műszaki igazgatója, majd hozzátette: eme szerencsés helyzetet használja ki a fővárosi vízmű, ahogyan azt az ő társaságuk is teszi a Dunakanyarban.
Ásvány- vagy csapvíz?
A magyar csapvíz íze és ásványianyag-tartalma sok más országénál kiemelkedőbb. Az egészséges életmód alapjaként hirdetett ásványvíz ennek ellenére egyre népszerűbb – mára több palackozott víz fogy világszerte, mint szeszes ital. Ezek, illetve a vezetékes víz minősége között általánosságban nem tehető különbség, kivéve akkor, ha a két termék árát vizsgáljuk: az ásványvizek literje megközelítőleg ezerszer többe kerül, ráadásul az azok után hátramaradt petpalackok szennyezik a környezetet.
A vízválasztáskor az is fontos szempont lehet, ha tudjuk, hogy a palackozott vizeket gyártó cégek sok esetben szintén a helyi ivóvíz-szolgáltatóktól vásárolják meg a vizet, az érintett igazgatóságok ugyanis a vízbázis védelme érdekében nem engedélyezik új kutak fúrását. Ennek értelmében ezek a cégek – a lakossághoz hasonlóan – nagyjából 300 forintért jutnak hozzá egy köbméter, azaz 1000 liter vízhez, mely mennyiséget később literenként 30 forintért értékesítenek.
„Más országokkal ellentétben itthon nem kell plusz költségekbe vernie magát annak, aki vizet inna: mindenki nyugodtan ihatja a maga csapvizét” – jelentette ki Bakondi Patrik, a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt., azaz Magyarország és az Észak-Alföld egyik legnagyobb szolgáltatójának vezérigazgatója.
Kvázi a wc-ből is ihatnánk
Egy 2014-es, napjainkban újra napvilágot látott amerikai jelentés szerint, a lengyel, a szlovák és a magyar csapvíz rossz minőségű, ezért a hozzánk látogató turistákat egyenesen óva intik annak fogyasztásától. Ennek kapcsán Bakondi azt sem érti, hogyan lehet egyáltalán téma a víz tisztásága egy olyan országban, mint hazánk, ahol az a luxus is adott, hogy a vécék öblítése is gyakorlatilag ivóvízzel történik.
Sőt, a közeljövőben már a legkisebb települések ivóvize is meg fog felelni az új európai uniós szabályoknak. Az alföldi vízkészlet mennyiségileg biztosítja a szükséges igényeket, ugyanakkor néhány paraméter túllépi a jelenleg hatályos jogszabályi előírásokat. Ezek csökkentése érdekében ivóvíz-minőségjavító programok futnak, ám ezek tervezési szakaszában alapvetően a tisztítási technológiára összpontosítottak.
Így aztán annak beüzemelését követően nem várt, másodlagos vízminőségromlási problémák jelentkezhetnek, melyek akadályozhatják a létesítmények zökkenőmentes, üzemszerű használatát – ezek javításán persze folyamatosan dolgoznak.
