Léteznek olyan „családi titkok”, melyek valóban nem tartoznak senkire, de a kapcsolati erőszak nem sorolható ebbe a kategóriába. Az otthon falai között lezajló testi, lelki vagy akár szexuális bántalmazást nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Sajnos azonban rengetegen élnek hazánkban olyan kapcsolatban, ahol valamilyen módon bántalmazásnak vannak kitéve.
Az AVON és az Ökumenikus Segélyszervezet közösen elindított kutatásában arra volt kíváncsi, hogy az emberek hogyan vélekednek a családon belüli agresszióról, illetve véleményük szerint hányan érintettek a témában. A kérdőívet végül több mint 12.000 nő töltötte ki, mely jól mutatja a téma iránti fokozott érdeklődést és nyitottságot, illetve az AVON Tanácsadók példamutató elköteleződését is, hiszen ők segítettek a felmérés megosztásában. Az eredményekből kiderült, hogy a válaszadók csupán 17%-a gondolja úgy, hogy bármi is történik egy családban, az a család magánügye. Arra a kérdésre, hogy ’A szülőnek joga van-e kedve szerint veréssel büntetni a gyermekét, ha rosszul viselkedett?’ a kitöltők 81%-a nemmel válaszolt. A válaszolók 84%-a azzal a feltételezéssel sem ért egyet, hogy az erőszak esetében az áldozat is hibás provokáló magatartása miatt. A válaszadók 92%-a szerint nem igaz továbbá, hogy egy bántalmazó kapcsolatból nem lehet kilépni, és nem érdemes segítséget kérni, azaz külső szemmel nézve is látnak és javasolnak kiutat.
A válaszadók döntő többségének véleménye szerint 20 és 60% közé tehető a bántalmazásban érintett családok száma. Érdekes információ, hogy a 30 év alattiak közül többen vélik úgy, hogy ez az arány magasabb (40-60%), míg a 30 év felettiek – leginkább az 50 évnél idősebbek – alacsonyabbra, inkább a 20-40% közé teszik az érintett családok számát. Jellemző az is, hogy magasabbnak ítélik az érintett családok arányát azok, akik személyesen is ismernek olyan személyt, aki a kapcsolati erőszak áldozata. A kitöltők negyede ismer olyat, aki bántalmazó kapcsolatban él.
Bár a fiatalok magasabbnak ítélik az érintettek számát, mégis 18 éves kortól ugrásszerűen többen vannak, akik szerint társadalmi szinten is foglalkozni kell a kapcsolati erőszak témájával.
Arra a kérdésre, hogy ’Mit tenne, ha tudomására jutna, hogy a szomszédját rendszeresen bántja a párja?’, korosztálytól függetlenül a legtöbben azt válaszolták, hogy beszélnének az áldozattal. A második, illetve harmadik leggyakoribb válasz, hogy beszélnének egy civil szervezettel, vagy rendőrt hívnának, arra viszont csak kevesen vállalkoznának, hogy beszéljenek a bántalmazóval.
A kitöltők közel 80%-a úgy gondolja, hogy a kapcsolati erőszak áldozatainak a krízisközpontok valódi segítséget nyújthatnak. Őket követik a civil szervezetek és családsegítő- és gyermekjóléti szolgálatok. A rendőrség a válaszadók 30%-a szerint nyújthat valódi segítséget az ilyen szituációban, és jellemzően a fiatal korosztály bízik jobban a rendőri beavatkozás eredményességében.
„Sokan már olyan családba születtek, ahol jelen van az erőszak valamely formája, így számukra ez sajnos természetes, elfogadott jelenség. Annak érdekében, hogy belőlük ne váljon áldozat vagy esetleg elkövető, fontos, hogy beszéljünk a témáról, és igyekezzünk minél több információt átadni a kapcsolati erőszak kapcsán. Az AVON ezért is csatlakozott az Ökumenikus Segélyszervezet által indított edukációs programhoz, amelynek keretein belül középiskolás gyermekeknek tartanak felvilágosító órákat szakemberek. A prevenciós foglalkozások célja megismertetni a tanulókkal a kapcsolati erőszak, a gyermekbántalmazás fogalmát, és felhívni a figyelmüket ezek létezésére. Az eddigi tapasztalatok alapján a gyermekek hasznosnak ítélik az órát. Vannak, akik nem feltétlenül hallottak még a témáról, de sajnos nagyon sok érintett gyermek ül az iskolapadokban” – nyilatkozta Végh-Kósa Anita, az AVON PR és Digitális vezetője.
