Hormongátló vagy hormondisztrupter anyagnak nevezzük azokat a környezetszennyező anyagokat, amelyek ugyan nem mérgezőek, ám mégis hatnak ránk, hiszen olyan receptorokhoz kötődnek, amelyek a hormonális rendszerünket befolyásolják – mondta el dr. Tompa Anna, a Semmelweis Egyetem Népegészségtani Intézetének tanára. Kifejtette: ezek megtalálhatók fémekben, műanyagokban, permetezőszerekben, dohányban és élelmiszerekben is.

Kiderült, hogy a műanyag edények faláról ezek az anyagok leoldódhatnak és kisbabák, várandós anyukák szervezetébe is bekerülhetnek. E toxikus anyagok pedig befolyásolhatják a magzat szexuális differenciálódását, illetve azokat a szöveteket, melyek hormonérzékenyek – fűzte hozzá.

Gyerekjátékokban is

A szakember azt is mondta, e kategóriába sorolták régebben az ásványvizes üvegeket is, igaz, az OECD-országokban ezeket kizárták az élelmiszerláncból, azonban például a gyerekjátékokban még ma is előfordulhatnak.

A mikrohullámú sütők és a műanyagok kapcsolata kritikus pont, hiszen, bár élelmiszereket lehet tartani ezekben az anyagokban – egy villát és egy kést láthatunk azokon a dobozokon, amelyek ételek tárolására alkalmasak -, ez azonban nem azt jelenti, hogy mikrózhatók – fogalmazott dr. Tompa Anna.

A szervezet ezeket az anyagokat ugyan metabolizálja, de ezen anyagok képesek olyan kritikus genetikai pontokhoz kötődni, melyek a különböző szteroidhormonok képzéséért felelősek a DNS-molekulán, és azt a látszatot keltik a sejt számára, mintha szükség lenne azoknak a hormonoknak a termelésére is – magyarázta.

Hormonzavar és más betegségek

A szakember arról is beszélt, hogy azoknál, akik ilyen anyagokkal intenzíven érintkeznek, hormonzavar léphet fel – az egyik legjellegzetesebb ilyen hormonzavar nők esetében az endometriózis. E betegség során hormonszerű szövetek tapadnak meg a méhnyálkahártyából kiindulva a hashártyán és a petefészken, és a normális menstruációs ciklus idején elkezdenek vérezni, és súlyos tüneteket, akár meddőséget is okozhatnak.

Fém a mindennapos használati tárgyainkban 

A szakember hangúlyozta: fémet találunk festékekben, kozmetikumokban, ékszerekben is. A tetoválóanyagokból egyre inkább kivonják ezeket az anyagokat allergizáló hatásuk miatt, azonban például a dohányfüsttől kezdve az elégetett szeméten át a porig a legkülönbözőbb anyagokban megtalálható a fém, de az autógyártás során környezetünkbe kerülő fémtárgyakra is gondolhatunk  – szögezte le.

Sok hasznos fém van ugyanakkor – így a réz, vas és magnézium vagy cinkvegyületek -, melyek szükségesek az enzimek működéséhez, ám ezen fémek metabolizmusa biztosított a sejt számára. A toxikus fémek pont ezeket az utakat használják fel arra, hogy bejussanak a szervezetbe – fűzte hozzá.

Dr. Tompa Anna kiemelte: egyéni érzékenység és genetikai adottságok, valamint szokások is befolyásolják, mit okozhatnak ezek az anyagok, így van, akinél diabéteszt, elhízást, daganatot, vagy ezeket együttesen is okozhatják a toxikus anyagok.