Az ágyban evés kiváltsága keveseknek adatik meg, ha olyan emberrel élnek együtt, aki rendmániás, vagy túl jól nevelt, vagy egyszerűen csak nem viseli ez az ágyban a morzsát. Pedig ha mindenki az ágyában enne, kevesebb frusztrált, és stresszből fakadó emésztési problémás ember mászkálna szabadon.
Az összefüggés ugyani s a két dolog között a nyugalom. Az egyén a saját otthonában a legjobb esetben jól érzi magát, megnyugszik. Az ágyban pedig végképp, mivel az a legszemélyesebb tere.
Az ágyhoz köthető asszociációk közé a pihenés, az alvás, és egyéb olyan pozitív érzetű dolgok köthetőek, amelyek megnyugtatják, ellazítják az embert. Ezért van az, hogy olykor legszívesebben ki sem kelnénk a meleg vacokból.
Ebből kifolyóan, ha az ember a saját agyikójában fogyasztja el az ételét, akkor biztos, hogy nem fog fellépni semmi olyan inger, ami stressz reakciót váltana ki a szervezetből. Ez azért fontos, mert az evés közben kiváltott negatív inger, rossz befolyással van az emésztésre, hosszú távon pedig számos betegség kiváltója. (Többek közt gyomorfekély, krónikus gyomorfájás, reflux. )
A mindennapok során persze ez elképzelhetetlen, leszámítva talán a vacsorát. Az evésre a hétköznapokban inkább a rohanás jellemző. Menet közben az ember bekap egy-két falatot és le is tudta. Azonban ennek is van előnye. A levegőben lévő bacilusok a menet közbeni evés során érintkeznek, rátelepszenek az ételre, ezáltal bekerülnek a szájon át a szervezetbe. Ennek köszönhetően a szervezet olyan bacilusokkal is találkozik, melyek amúgy elkerülték volna. Így viszont lehetősége nyílik ellenanyagot termelni, és a következő megbetegedéskor azt alkalmazni.
Persze ha már igazoltan eszik az ágyban, figyeljen arra hogy ne morzsáljon, mert aztán jönnek a bogarak!